Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

vin Ta rtalomniutaló. hamisított volta gondosabb megtekintés nőikül nyom bari feltűnnék 1 1. IV. A Btk. 203. §-ában említett «utánoztatás» egy a f elbúj tástól eltérő cselekvőséget jelent, melyet a jogi irodalom és a bírói gyakorlat helyesen — mert ez a fogalom felel meg az utánoz ige míveltető alakjának — a megrendelés fogalma alá von ; az utánoztató mellett azonban szerepelhet felbujt< > is. Oly esetben, mikor az utánzás megrendelése többeknek közös cselekménye, tettestársaságot kell megállapítani.... 1 XII. FEJKZET. A hamis lanuzás. 213. §. 28. A hatóság vagy közege által kihallgatott tanú anyagi és alaki jogi következmények terhe alatt köteles mindazt előadni, amiről az ügyre vonatkozóan tudomással bír. A vallomástételnek ez a kötelező volta kizárja, hogy a tanú a vallomásában foglalt tényállítás által a Bv. 1. Ü-ába ütköző rágalmazás vétségét kövesse el, még akkor is, ha a vádlott tanúvallomása valótlan tényállításokat tartalmaz. Amennyiben ő hamis vallomást tett, ez a ténye eshetőleg a szándékos vagy gondatlan hamis tanuzást (Btk. XII. fejezet) állapítaná meg 00 XIV. FEJEZET. A szemérem elleni büntettek és vétsenek. 248. §. 50. I. A Btk. 248. §-a alá eső vétség esetében kétféle eljárásnak, t. i. sajtó eljárásnak és közönséges eljárásnak és kétféle felelősségnek, t. i. fokozatos és köztörvényi felelősségnek lehet helye. Ha az e §-ban említett terjesztést a St. 33—36. §-aiban megnevezett személyek a közzététellel követik el, vagyis tehát ha a fajtalanság egy a St. 32. S-a alá eső sajtóközleményben (röpiratban, könyvben, újságban vagy folyóiratban) foglaltatik, akkor sajtó vétség forog fenn és a St. 33—3o\ §-aiban megnevezett személyek a közzétételért csupán a fokozatos felelősség szabályai szerint felelnek. A sajtófelelősség alá nem eső egyének csupán a közzétételen kívül eső. tehát közönséges értelemben vett terjesztés, árusítás és kiállítás miatt köztörvényi úton vonandók felelősségre 123 50. III. Valamely írói műnek bármily erkölcsös végső iránya (tendenciája) sem menti a műben előforduló olyan leírásokat, melyek a szemérmet és az erkölcsiséget sértik agy alkalmasak a kéjvágy felidézésére, mert a mű gyakran rejtett tendenciáját rendszerint csak az olvasók érettebb, komolyabb része ismeri fel, e tendencia hatása pedig ritkább és lassúbb, ellenben a mű fajtalan részei a maguk leplezetlensége folytán az éretlenebb, fiatalkorú olvasókban — minden egyéb tendencia dacára — nyomban felidézik a kéj vágyat, a nemi gerjedelmeket. amelyeknek élesztése nem feladata az irodalomnak 124