Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)
96 Büntetőjogi Döntvénytár. mára adott ki. Lemond a trónról a maga személyében és eleve elismeri azt az államformát, amelyet a magyar nép megállapít. Báró Wlassics Gyula értesítése szerint minderre hihetetlen nehezen szánta rá magát. Wlassics megérkezésekor referálni fog a miniszterelnöknek. A minisztertanács megállapítja, hogy a zászlós urak, mint magánemberek bizonyos körök megnyugtatására kérték a király formális lemondását, amelyre a jogi és tényleges állapot szerint szükség nem volt, a kormány a király elhatározásától függetlenül állapította meg, hogy Habsburg Károly nem uralkodója az országnak. A Károlyi kormánynak 1918. évi november hó 14-én tartott minisztertanácsi üléséről ugyan-e napon 47. sorszám alatt felvett jegyzőkönyv tartalma pedig az elsőrendű 17. sorszámú előkészítő iratának 393—394. lapján foglaltak szerint következő : A minisztertanács engedélyével résztvesz a nemzeti tanácson Hock János a Nemzeti Tanács elnöke. 1. Hock János bejelenti, hogy a képviselőház és a főrendiház f. hó 16-án ülést fog tartani. A képviselőház kifogja mondani feloszlását formális ülésen, amelyen felszólalás nem lesz, sem semmiféle elnöki bejelentés. A november 46-án tartandó gyűlésen az ezertagu nemzeti tanács a kupolateremben proklamálni fogja a köztársaságot. Az akkorra megszűnt főrediház és képviselőház tagjai mint hallgatóság vesznek részt a Nemzeti Tanács ülésén, a nemzeti tanács ülésének programmja a következő lesz : A képviselőház és főrendiház ülést tart, kimondva felosztását. A Nemzeti Tanács Hock János elnöklete alatt ülést tart, amelyen ezt az elnök bejelenti. A Nemzeti Tanács proklamálja Magyarország függetlenségét és önállóságát, az államforma megváltoztatását, a köztársaság kikiáltását. A Nemzeti Tanács intéző bizottsága benyújt egy határozati javaslatot, amely az állami főhatalmat ráruházza a Károlyi kormányra és meghagyja, hogy sürgősen hozzon néptörvényeket a választójogról, sajtószabadságról, a nép esküdtbíráskodásáról, az egyesületi, gyülekezési jogról, a földmíves népnek földhöz juttatásáról és ezeket azonnal hajtsa végre. A minisztertanács e határozati javaslat megszerkesztésével az igazságügyminiszter urat bízza meg. Hock János beszéde után a miniszterelnök úr és az után a népjóléti miniszter úr tart beszédet. A köztársaságot az országház erkélyéről hirdetik ki a népnek. Tudomásul szolgál. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek tartalmából nyilvánvaló, hogy a Károlyi kormány és a Nemzeti Tanács a régi képviselőházat és főrendiházat megszűntnek tekintette attól függetlenül is, hogy azok feloszlásukat kimondják, továbbá, hogy a minisztertanács megállapítása szerint Károly király alakszerű lemondására a jogi és lényleges állapot szerint szükség nem volt, mert a kormány a király elhatározását függetlenül állapította meg, hogy Habsburg Károly nem uralkodója az országnak, végül, hogy halározatba ment az, hogy november hó 16-án az ezertagu Nemzeti Tanács proklamálni fogja a köztársaságot. Ezekből pedig kétségtelen az is, hogy a minisztertanács Hock Jánosnak a Nemzeti Tanács az idő szerint való elnökének részvételével és közreműködése mellett programmszerűen állapította meg az országgyűlés feloszlásának módozatait, úgyszintén a köztársaság kikiáltásának körülményeit, amelyek aztán a kijelölt napon nov. hó 16-án a megállapított programmnak megfelelően következtek be. *
