Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

90 Büntetőjogi Döntvénytár. újságokban közölt politikai beszédjei nagy hatással voltak a harcoló katonaság fegyelmének meglazulására, az elsőbíróság által felhívott K/K) alatti me'léklet 318. lapján foglaltakat tanúsítják. IV. Az elsőbíróság ítéletének indokolása szerint gróf Károlyi Mihály elsőrendű alperes beismerte, hogy a nemzeti tanács megalkotásában cselekvőleg részlvett (35. sorsz. tárgyalási jegyzőkönyv 14. lap) s a fellebbezési bíróság megállapította azt is, hogy ugyanő elnöke volt az első nemzeti tanácsnak. Az pedig nem volt vitás, sőt a 35. sorszámú jegyzőkönyvhöz 22. jel alatt mellékelt megállapító irat 29. lapján maga az elsőrendű alperes adta elő, hogy a nemzeti tanács, amely az októberi forradalomnak később központi szerve lett, 1918 október 25-én alakult meg s a 31. sorsz. előkészítő irat 23. lapján foglaltak szerint annak a megalakításában résztvett az elsőrendű alperes vezetése alatt állott függetlenségi és 48-as párt is. Első megalakulásakor az elnökkel — gróf Károlyi Mihály elsőrendű alperessel együtt — 20 tagja volt s utóbb 100 tagú bizottsággá egészült ki. Célja a felperes szerint (28. sorsz. előkészítő irat 12. lap) az volt, hogy a gróf Károlyi Mihály miniszterelnöki kinevezését, ha kell, erőszakkal is kikényszerítse s hogy ily módon a kormányhatalmat erőszakkal magához ragadja, nem riadván vissza annak a gondolatától sem, hogy az erőszakot forradalom útján érvényesítse. Felperes a perben H/H) alatt mellékelt dr. Szilassy Pál kir. ügyésznek a gróf Tisza István gyilkosai ellen indított btínperben elmondott vádbeszédét könyvalakban. Ennek 30. lapja szerint a nemzeli tanács megalakulása után a következő szövegű proklamációt bocsátotta ki: «Az abszolilizmus, az osztályuralom és a nemzetiségi elnyomás átkos politikája végveszélybe sodorta Magyarországot. Rettenetes veszélyben vezérek és irányító nélkül áll a magyar nemzet. A nyolc év előtt pénzzel, erőszakkal és korrupcióval összehozott magyar parlament minden szellemi és erkölcsi tekintély nélkül áll úgy idehaza, mint a külföld előtt, a belőle kikerült elvtelen, igéretét megszegő, programmtalan, most már megbukott kormány pedig a közgyűlölet és közmegvetés tárgya lett. Ilyen helyzetben, súlyos erkölcsi felelősségünk tudatában megalakítjuk a magyar nemzeti tanácsot, melynek első programmpontja az, hogy a mai korrupt parlament és kormányrendszer, amelyben az ország nem képviseletét, de ellenségét látja, haladéktalanul eltávolíttassék. Felhívja az összes külföldi népeket és kormányokat, hogy minden Magyarországot érintő ügyben a mai kormányhatalom helyett, amely immár teljesen elvesztett minden összefüggést a dolgozó magyarsággal, a magyar nemzeti tanácscsal keressenek közvetlen kapcsolatot, mint amely egyedül hivatott ama magyar nemzet nevében beszélni és cselekedni, amelynek vére és munkája tartja fenn Magyarországot.)) Viszont az elsőrendű alperes szerint a nemzeti tanács keletkezésének okait célját és feltételeit a következő proklamációban hirdette ki (31. sorsz. előkészítő irat 24—25. lap): ((Központi szerve kíván ez lenni minden olyan mozgalomnak és törekvésnek, amely Magyarország megmentésére és korszerű újjászervezésére irányul.