Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár, 91 Csakis egy alapjaiban megreformált, gyökeréig demokratizált, az európai kultúrélettel közös vérkeringést folytató új Magyarország biztosíthatja egyrészt a Magyar Állam fennmaradását, másrészt pedig tisztes helyét a művelt nemzet ama társaságában, amely hivatott tartós békét nyújtani a megkínzott emberiségnek. Ezen országmenlö céljai elérésére a mag\ar nemzeti tanács minden pártosztály, vallás, nyelvi és faji szempontot félretéve számít minden dolgos és az ország érdekeit szívén viselő polgártársunk lelkes közreműködésére, mert csak a milliók testvéri szolidaritása lehet egy jobb és tisztább jövő forrása. Csakis a város és a falu testvéri szövetségéből születhetik meg az új Magyarország. De a tiszta szándékú és jóakaró embereknek ez a szövetsége csak akkor lehet hatékony és eredménye?, ha pontosan meghatározzuk azokat az alapelveket, amelyek a magyar népet a mai végveszedelemből kivezethetik. E célból a magyar nemzeti tanács a következő pontokba foglalja össze ama legsürgősebb feladatokat, amelyek nélkül el se tudja képzelni az ország megmentését és jobb jövő előkészítését: I. A mai korrupt parlament és kormányrendszer, amelyben az ország nem képviseletét, de ellenségét látja, haladéktalanul eltávolítandó. II. Késedelem nélkül biztosítandó Magyarország teljes függetlensége úgy politikai, mint gazdasági és katonai vonatkozásban. A magyarországi seregek a külföldről visszahivandók a külföldiek hazájukba visszarendelendők. III. Az immár teljesen reménytelen háborúnak azonnal véget kell vetni s a megkötendő békénél vagy fegyverszünetnél egyesegyedül Magyarország érdekeit szabad figyelembe venni a német szövetség felbontásával. IV. A képviselőházat azonnal fel kell oszlatni és az új választásokat ki kell irni. Haladéktalanul törvénybe kell iktatni a teljesen általános, egyenlő, titkos a nőkre is kiterjedő választói jog rendszerét, mely a vármegyei és községi életben is tüstént keresztül viendő. V. A népek önrendelkezési jogát késedelem nélkül biztosítani kell országunk nem magyar ajkú népei számára a Wilsoni elvek értelmében, attól a reménytől áthatva, hogy Magyarország területi integritását ezek az elvek nemcsak nem veszélyeztetik, de biztosabb alapokra helyezik. A nemzetiségek kultúrális és helyhatósági önkormányzata a lehető legmesszebbmenőleg kiépítendő, hisz a különböző kultúrák békés versenye csak javára lehet az ország minden népe anyagi, szellemi és erkölcsi fejlődésének. Ezen az új Magyarországon értelmét vesztené a nemzet és a nemzetiségek közötti réii megmérgezett különbség. Az ország az egyenrangú népek testvéri szövetségévé alakulna át, mert közös gazdasági és földrajzi összetartozás, nem pedig nemzeti féltékenykedés az, ami miatt fentartani kívánjuk az ország területi integritását. Ezen összetartozás józan felismerésétől, nem pedig a kényszer erejétől várjuk azt, hogy az ország összes népei a régi sorsközösségben megmaradjanak. VI. Biztosítani kell az egyesülési és gyülekezési szabadságot; a cenzúrát, amely immár nem véd semmi hadi érdeket, hanem csak önző párt- és osztálytörekvések leplezésére alkalmas, el kell törölni és intézményesen kell biztosítani a sajtó és gondolatterjesztés szabadságát. VII. Általános amnesztia adandó minden politikai bűntelt miatt elítélt úgy polgárnak, mint katonának, a folyamatban lévő politikai perek pedig beszünletendők úgy a polgári, mint a katonai bíróságoknál. VIII. Megfelelő bel- és külpolitikai rendszabályokkal gondoskodni kell arról, hogy a fenyegető ínség elhárítassék. IX. Nagyszabású, a népet földhözjultató birtok- és szociálpolitikai reformokkal a dolgozó népnek, különösen pedig hazatérő katonáinknak életsorsát hatékonyan javítani kell. A túltengő tőkefelhalmozás megakadályozandó és a közcélokra messzemenően igénybeveendő. X. El kell ismerni az újonan létrejött ukrán, lengyel, cseh, délszláv és osztrák német nemzeti államokat s meg kell őket győznünk arról, hogy a független és demokratikus Magyarország nemcsak nem ellenzi, jogos életigényeik kielégítését, de kész velük minél bensőbb gazdasági és politikai szövetségre lépni, attól a meggyőződéstől vezetve, hogy ezek az államok is respektálni fogják a mi nem kevésbbé jogos érdekeinket. XI. Alkalmas képviselők kiküldésével gondoskodni kell arról, hogy a művelt külföld előtt kellő megvilágításban helyeztessenek a magyar demokrácia igazi céljai és