Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. 79 rülményként is mérlegelhető, de önálló bűncselekményt nem képez. De törvénysértő a kir. ítélőtábla végzése is, amely a fenti törvénysértést nem észlelve a kir. törvényszék ítéletét jogerőre emelte. Merően téves e végzés indokolásának az a része, amely szerint bár a vádlott büntethető cselekmény elkövetése miatt tett a sértett ellen följelentést, tehát a Bv. 20. §-ának alkalmazása ebből a szempontból szóba jöhet, mégis annak vizsgálatát, hogy a vádolás kellő ténybeli alap nélkül történt, a kir. tábla mellőzhetőnek találta azért, mert a Bv. 20. §-a szerinti súlyosabb minősítés megfelelő perorvoslat hiányában a kir. ítélőtábla által úgy sem lett volna alkalmazható. Ha ugyanis a kir. ítélőtábla ennek a tényálladéki elemek fennforgását vizsgálat tárgyává lelte volna s ez a vizsgálat esetleg arra az eredményre vezetett volna, hogy a vádlottnak volt kellő ténybeli alapja a vádolásra, akkor őt bűncselekmény hiányában fel kellett volna mentenie. Ezen kedvező eredmény lehetőségétől a vádlott nem üthető el a Bp. 385. §. utolsó bekezdésében foglalt s a vádlott érdekét szolgáló garanciális szabály ilyen téves értelmezése által akkép. hogy a vádlott a Bv. 20. §-a tényálladéki elemeinek vizsgálata nélkül egyszerűen enyhébb bűncselekmény miatt ítéltessék el. A Bp. 385. §. utolsó bekezdésében foglalt szabály a Bp. 387. §. harmadik bekezdése értelmében csak az ítélethozatalnál kötötte volna a kir. táblái annyiban, hogy ha a másodfokú bíróság azt állapította volna meg, hogy a vádlott kellő ténybeli alap nélkül vádolt, akkor meg kellett volna állapítania azt, hogy a kir. törvényszék a minősítés kérdésében ugyan tévedett, minthogy azonban ez a tévedés a vádlott javára szolgált s emiatt terhére semmisségi panasz be nem jelentetett, azt a kir. ítélőtábla nem javíthatta ki. A koronaügyész alapos perorvoslata folytán tehát a törvénysértéseket megállapítani s minthogy azok a vádlott sérelmére történtek, a Bp. 442. §. utolsó bekezdése értelmében a vonatkozó határozatokat megsemmisíteni s a vádlottat felmenteni kellett. = V. ö. fennebl) 28. sorszám alatt közölt határozatot. 31. A Bv. 20. §-a alá eső vétség miatt nem felhatalmazásra vagy kívánatra, hanem magánindítvány alapján indítják meg a bűnvádi eljárást akkor is, ha a sértett közhivatalnok és a vád alap-