Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)
48 Büntetőjogi Döntvénytár. bűnügyben H. Kunó sértett, mint pótmagánvádló bíróküldési kérelmet terjesztett elő és az illetékes nyíregyházai kir. törvényszék helyett más kir. törvényszék kiküldését kérte. Ezen kérelmét a Bp. 29. §. első bekezdésének 2. pontja értelmében arra alapílja, hogy a nyíregyházai kir. törvényszék elnöke a vádlottnak és a szintén bűnvádi eljárás alatt álló jószágfelügyelőjének barátja, ebből a viszonyból kifolyólag ezek házánál családjával együtt a bűnper folyamata alatt is megfordult, ez a körülmény pedig a folyamodóban aggályt támaszt a tekintetben, hogy a kir. törvényszék bírái az elnökükhöz való kartársi és függési viszonynál fogva ebben az ügyben pártatlanul és részrehajlás nélkül tudnának eljárni. Ezt az aggályát szerinte még csak fokozta a kir. törvényszék elnökének az az eljárása, hogy az 1925 május havában — tehát évközben — a tanácsok új beosztásit rendelte el, minek következtében a folyamodót érintő egyik polgári per más tanács elé került, amiből a pótmagánvádló szintén az elnöknek ellene irányuló célzatos ténykedésére következtet. Kérelmének támogatására felhozza még a folyamodó, hogy a kir. törvényszék elnöke az őt képviselő ügyvédeket az ellene előterjesztett aggályossági kifogásokban előadottak miatt az ügyvédi kamaránál feljelentette s ugyanott az egyik polgári perben a felülvizsgálati kérelem felterjesztését sürgető ügyvédjelölt ellen is jelentést tett. Kérelmében kiterjeszkedett a folyamodó arra is, hogy a vádlott Szabolcs megyében a maga ügyének védelmére széles körben propaganda tevékenységet fejt ki és minden eszközt megragad arra, hogy a társadalom legszélesebb rétegeiben maga mellett rokonszenvet ébresszen, ami szintén alkalmas tényezőnek mutatkozik a nyíregyházai kir. törvényszék bíráinak befolyásolására. A kérelem alaptalan. A bírói függetlenség egyik alapvető biztosítéka, hogy az arra törvény szerint illetékes bíróság eljárása alól a döntése alá került ügy a törvényben szorosan meghatározott mellőzhetetlen szükség esetein kívül el ne vonassék. A Bp.-nak a folyamodó kérelmének alapjául megjelölt 29. §. első bekezdésének 2. pontja értelmében bíróküklésnek ákkor van helye, ha az illetékes bíróságtól részrehajlatlan eljárás és határozathozatal nem várható, vagyis ha ténybeli és tárgyi adatok legalább is valószínűsítik, hogy a bíróság tagjait hivatali működésükben a döntésük alá utalt ügyben nem a törvény rendelkezései, a bírói eskü és lelkiismeret parancsából reájuk háruló kötelességérzet, hanem az ügyben szereplők, vagy az ügy tárgya iránt bármilyen okból származó érdeklődés és ennek nyomán támadható rokonvagy ellenszenv vezeti és ennek következtében tőlük elfogulatlan, és pártatlan döntés nem remélhető.
