Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. A folyamodó ezeknek a törvényes előfeltételeknek a fennforgását egyetlen egy komoly tárgyi okkal és ténybeli adattal sem támogatta, mert a kérelmének támogatására felhozott s egyéni nézetén alapuló fenti adaiok annak a lehelőségnek még csak feltételezésére sem alkalmasak, hogy az elnökön kívül huszonhárom bíróból álló nyíregyházai kir. törvényszéktől az adott ügyben pártatlan és részrehajlallan eljárás várható nem volna. A törvényszék bírái közül csupán Sz. tanácselnök kérte a mellőzését, habár nyilatkozata szerint a bú'nperben szereplőket nem is ismeri, a többi bíró a vonatkozó nyilatkozatában kijelenti, hogy a szóbanforgó ügyben minden irányban érdektelennek és elfogulatlannak érzi magát. A kir. törvényszék elnöke nyilatkozatában azt adta elő, hogy az állandóan Nizzában lakó D. Aladár a vejével, G. ezredessel látogatásokai telt Nyíregyházán a halóságok vezetőinél és az eredelileg lakására bejelentett látogatási ő a hivatali helyiségében fogadia. Ezt az udvariassági látogalást viszonozta az elnök a város polgármestere társaságában 1925 július 9-én a vádlott kastélyában, ahol a nevezetlek megszállva vollak. Ez a látogatás alig tarlóit háromnegyed óráig és akkor a vádlott kastélyában mások is vollak, kö/iük a folyamodót érintő perekről és erről a bűnügyről szó sem eselt. Valótlannak jelenli ki a kir. törvényszék elnöke, hogy családjával a vádlott házánál bármikor megfordult volna, valamint azl is, hogy a vádlott jószágfelügyelőjével baráti viszonyban volna és hogy ez az ő lakásán vagy hivatali helyiségében valaha is megfordult volna. A kir. törvényszék ügybeosztásának időközi megváltoztatását hivatali ügyrendi okok telték szükségessé. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a folyamodó által felhozott adatok egyáltalában nem alkalmasak még csak az ő egyéni nézetének a megalapozására sem a tekintetben, hogy a kir. törvényszék elnöke vele-szemben elfogult ez ügyben, ellene valamely okból szubjektív állásfoglalásra hajlandó. Erre abból sem lehet következtetni, hogy a kir. törvényszék elnöke az aggályossági kifogásokban ellene felhozottakat magára nézve sértőknek lalálva, azok miall a beadványt ellenjegyző ügyvédeket az ügyvédi kamaránál feljelentette. Arra nézve pedig, hogy a kir. törvényszék bírái a folyamodóval szemben elfogultak volnának, az általa felhozottakból a fentebb előadoltak szerint a legtávolabbról sem lehet következtetni. A bíró' mint a társadalom tagja részt vesz ugyan ennek élelében s mint magánember egyes társadalmi mozgalmaknak is részese lehet, egyes társadalmi események és élmények reá is hatással vannak, de a hivatali működésében mindezek fölé emeli rjiintelőjogi Döntvénytár. XIX. i