Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

46 Büntetőjogi Döntvénytár. tanúsított állásfoglalása a bírótársaival való állandó érintkezése folytán ez utóbbiakra oly befolyással van, hogy ennek következtében ezektől ebben az ügyben pártatlan és részrehajlatlan eljárás, illetőleg határozathozatal nem várható. A kérelem alaptalan. A bíróküldés elrendelésének nem lehet törvényes alapja, hogy a kir. járásbíróság vezetője a becsületügyi eljárásban mint becsületbíró vett részt, mert ebből minden arra vonatkozó tárgyi adat hiányában a legtávolabbról sem lehet még csak feltételezni sem azt, hogy a kir. járásbíróságnál a vezetőn kívül még működő másik két járásbírót ebben az ügyben nem a törvény, a bírói eskü és lelkiismeret parancsa, hanem bírótársuknak a becsületügyi eljárásban tanúsított állásfoglalása, vagy a terheltek ellen a közönség körében bárminő okból keletkezett rokon- vagy ellenszenv vezetné és pedig az adott esetben annál kevésbbé, mert ők kijelentették, hogy magukat ez ügy elintézésében elfogultaknak nem érzik. Mindezek alapján az alaptalan kérelmet el kellelt utasítani. II. (Kúria 1925 nov. 3. B I. 4305/1925. sz.) Indokok: K. Béla vádlott az ellene Sz. József főmagánvádló sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt a szegedi kir. törvényszéknél folyamatban lévő bűnügyben a Bp. 29. §. 2. pontja alapján bíróküldést kért azon az alapon, hogy ezzel az ügyével és személyével kapcsolatban társadalmi úton történt események folytán a szegedi kir. törvényszék és kir. ítélőtábla bírái részben közvetlen érdekeltség revén is akként vannak érintve és befolyásolva, hogy tőlük ennek folytán ebben az ügyben részrehajlatlan eljárás és határozathozatal nem várható. A kir. Kúria ezúttal a kérelemnek csak a kir. törvényszékre vonatkozó részével foglalkoznánk, mert a kir. ítélőtáblára vonatkozólag bíróküldés csak akkor kérhető, ha az ügy felsőbírósági döntés alá kerül. Folyamodó a kir. törvényszék elfogultságára nézve indokul azt hozza fel, hogy a valóság bizonyítása tárgyában beadott kérvényében felsorolt ténybeli adatok és az ezekre vonatkozó bizonyítási anyag révén a Szegedi Úri Kaszinó és a Szegedi Csónakázó Egyesület is érintve lévén, ezek választmánya nevében a folyamodó provbkáltatott, sőt T. Béla kir. törvényszéki bíró, az Úri Kaszinó titkára, egyénileg is lovagias elégtételt kért tőle. Minthogy a folyamodó szerint ezek az egyelőre függőben maradt lovagias ügyek szoros összefüggésben vannak ezzel a bűnüggyel, a kir. törvényszék bírái, akik a két társadalmi egyesület-