Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. indokok: ... A Btk. 2. §-ára hivatkozva azt vitatta a védő, hogy az adott esetben az időközben életbe lépett 4661 1 924. M. E. számú rendelet 12. §-ának enyhébb intézkedést kell alkal­mazni, amely szerint pedig a vád alapjául szolgáló tett nem bűn­tett, hanem a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó és csupán a Magyar Nemzeti Bank indítványára üldözhető kihágás; a Magyar Nemzeti Bank azonban ily indítványt nem tett. Ha a védő álláspontja helyes lenne, akkor, mivel az uzsora­bíróság ítéletének meghozatala óta kibocsátott 6550/1925. M. E. számú rendelet, a 4661/1924. M. E. számú rendeletet hatályon kívül helyezte és a forgalmat felszabadította, immár a Bp. 385. §. 1. a) pontjában meghatározott és e szakasz utolsó bekezdése foly­tán hivatalból figyelembe veendő semmisségi ok forogna fenn, mert a vád alapjául szolgáló tett megszűnt volna bűncselekmény lenni. A védő álláspontja azonban téves. Az 1922 :XXVI. tc. 1. §-ának 3. pontja ugyanis keret- (blan­kett) törvény, mely keretének kitöltését más jogforrásra, neveze­tesen minisztériumi, vagy pénzügyminiszteri rendeletre bízta. Az így egymást követően keletkezett rendeletek azonban a törvény erejét nem érintik, hanem — éppen a törvény erejéből — csupán a törvény alkalmazhatásának egyik feltételét szabják meg. E ren­deletek tehát nem a törvény, hanem egymás helyébe léptek, de egymás helyébe sem a jogi felfogás, hanem csak a büntetőjogi védelemben részesített jogi érdek megváltozása, illetőleg megszűnte folytán. Ekként és nem lévén az 1922 : XXVI. tc. 1. §-ának 3. pont­jától különböző törvény sem, a Btk. 2. §-ának esetéről nem lehet szó; így az adott esetben a törvényt és pedig azzal a tartalom­mal kell alkalmazni, amely tartalommal az, a telt elkövetése ide­jében kitöltve volt. E szerint pedig a vád alapjául szolgáló tett az uzsorabíróság által helyesen felhozott okokból, az 1922: XXVI. tc. 1. §-ának 3. pontjába ütközik . . . = Analóg kérdés és döntés : BDtár XV. 28. 43. Bíróküldési kérelem elutasítása. I (Kúria 1925 nov. 17. B I. 6523 1925. sz.) indokok.... A bíróküldési kérelmüket a folyamodó terhel­tek arra alapították, hogy a vád alapja egy olyan jegyzőköny, amelynek tartalma Magyaróvár egész társadalmát érinti. Az ügy­ben a város értelmisége két pártra szakadt, az ennek előzményét képezett becsületügyi eljárásban K. János, a kir. járásbíróság elnöke, mint becsületbíró vett részt, akinek ebben a minőségében

Next

/
Thumbnails
Contents