Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 33 matba téteteti és 1920 május 26-ig folyamatban is volt, ezen időpont után 1920 július 11-én, 21-én és 28-án islörténtek elévülést félbeszakító intézkedések, 1920 június 28-tól 1921 március 26-ig ugyan nem történt ilyen intézkedés, de az elévülés mégsem következett be, mert az eljárás folyamatba tétele után a St. 48. §. utolsó bekezdése értelmében a Btk.-ben megállapított rendes, vagyis jelen esetben három évi határidő irányadó. A semmisségi panasz alaptalan. A St. 48. §-ának utolsó — kétségtelenül nem eléggé világosan szövegezett — bekezdése ugyanis helyesen csak akként magyarázható, hogy a sajtótörvényben megállapított kölönleges elévülési határidők irányadók a sajtópernek minden szakában s a Btk.-ben meghatározott elévülési határidők figyelembe egyáltalában nem jöhetnek. A szóbanforgó bekezdés tehát csak azt jelenti, hogy oly esetben, midőn a felelősségre vonható személyek valamelyike ellen a terjesztéstől számított hat hónap, illetve két év alatt eljárást tesznek folyamatba s ezen eljárás során kiderül, hogy egy más személyt pl. a szerkesztő helyeit a szerzőt kell felelősségre vonni, ennek nem akadálya az, hogy időközben a terjesztéstől számítva hat hónap, illetőleg a két év már eltelt, hanem az eljárást ezen idő elteltével is folytatni lehet a másik felelős személy ellen. Ez tehát lényegileg azt jelenti, hogy az eljárásnak a sajtójogilag felelős bármely személy ellen történt folyamatba tételével az eljárás valamennyi felelős személy ellen megindítottnak s az elévülés megszakítottnak tekintendő. Ha tehát az előző feleletre nem vonható, az ennek kiderülésétől számított hat hónap, illetve két év alatt felelősségre vonható a következő személy. A St. 48. §. utolsó bekezdésének ilv értelmet ad a kir. Kúriának — a BHT.-ba 808. szám alatt felvett — B I. 1631/1922. sz. elvi jelentőségű határozata is, amely kimondja, hogy a St. 48. §-ában előírt elévülési idő abszolút és általános érvényű a sajtóper minden szakában . . . = V. ö. BDlár XV. 54. és XVIII. 108. 0 30. /. A St. 5k. §-ánuk második bekezdésében említett kedvezményes rendelkezés nem állapít meg a St. 53. §-ában foglalt záros határidő alól a valóság bizonyítása iránti kérelem előterjesztése tárgyában kivételt, hanem csakis a St. 53. §-ában meghatározott záros határidőn belül előterjesztett bizonyítási indítványban meg nem jelölt bizonyítékokon kívül újabb bizonyítékok előterjesztésére vonatkozó3*