Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

28 Büntetőjogi Döntvénytár. Az ily élő gyümölcsfának a földtől való elválasztása, kivágása tehát nem minősíthető a gyümölcsös kert mint ingatlan használatának. Minthogy pedig a fának a földtől való ilyen, a dolog rendeltetésének meg nem felelő módon történő önkényes elválasztása (separatió) tulajdonjog keletkeztetésére is alkalmatlan és így haszonbérlő az általa a földtől elválasztott élő gyümölcsfákon eme ténykedéséből kifolyólag haszonbérleti jogán sem szerezhet tulajdonjogot — ez okból azok reá nézve továbbra is idegen, most már a földtől elválasztva — ingó dolgot képeznek. Tekintettel arra, hogy vádlott a megállapított tényállás szerint a birtokban lévő ez idegen dolgot saját céljaira felhasználta, tehát jogtalanul eltulajdonította, a vádlott bűnösségének megállapítása törvényes. 23. /. A Btk. Ml. §-a alá eső bűntett megállapítása, mikor a rendőrség nyomozó tisztviselője arculütés, kutyakorbáccsal való verés és megbilincselésben álló törvényellenes kényszereszközt alkalmazott a gyanúsítottal szemben azért, hogy ettől beismerő vallomást csikarjon ki. — //. Kényszervallatásért kiszabott ((feltűnően enyhe* büntetés. (Kúria 1925 nov. 24. B III. 5683/1925. sz.) Indokok: . . . Visszautasította a kir. Kúria a vádlottak a Bp. 385. §. 3. pontjának felhívása mellett bejelentett semmisségi panaszát is. A kir. törvényszék ugyanis a vádlottak javára a Btk. 92. §-ái — a fiatalkorú iskolás leány sértettnek feltűnően durva bántalmazása és kinzó, megszégyenítő sanyargatása dacára — alkalmazta és a vádlottakra a törvénynek öt évi börtönbüntetési tétele alapján 92. §-os lefokozás, valamint a mellékbüntetés mellőzése mellett három napi fogházban megállapított oly feltűnően enyhe büntetést szabott ki, amely sem az eset súlyával, sem a vádlottak egyéni bűnössége fokával egyáltalában nincs arányban. Ezen az indokolatlan ítéleti rendelkezésen a kir. ítélőtábla nem változtathatott, mert a kir. ügyész ebben az irányban fellebbezéssel .nem élt, de ítéletében kifejti a kir. ítélőtábla, hogy a kir. törvényszék részéről felvett enyhítő körülmények ilyenekül el nem fogadhatók és hogy jelentős súlyosítók is vannak, amelyek a fogház majdnem legkisebb mértékének kiszabása ellen szólnak. Minthogy ezek szerint a Bp. 385. §-ának 3. pontjában fog-