Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. lalt semmisségi ok létrejöttéről szó nem lehet és minthogy a Btk. 92. §-ának keretén belül a büntetés még további enyhítése végett semmisségi panasz nem használható. A K. Béla vádlott által a Bp. 385. §. 1. b) pontjára alapított semmisségi panaszt — melynek jogi oka az, hogy a vádlott cselekménye legrosszabb esetben csak a Btk. 473. §-a esetleg 301. §-a szerint lenne minősíthető — a kir. Kúria alaptalannak találta és elutasította; mert az alsóbíróságok részéről valónak elfogadott s a kir. Kúriára nézve is irányadó tényállás szerint a csekély jelentőségű iskolai lopással kapcsolatos orgazdasággal gyanúsított iskolás leányt K. Béla és M. Zoltán együttesen hallgatták ki, a kihallgatás során több alkalommal arcul verték, K. Béla azonfelül kutyakorbáccsal kezén és lábán megütötte s végül midőn az iskolás leány az orgazdaságot így sem ismerte be, K. Béla vádlott a leányt rövid időre meg is bilincseltelte s más helyiségbe való kisértetése közben M. Zoltán vádlott azzal fenyegette, hogy így kisérik végig az utcán, ha nem vall. Ebből a tényállásból nyivánvaló egyrészt az, hogy K. Béla mint az állami rendőrségen annak bűnügyi osztályánál alkalmazott rendőrfogalmazó az orgazdasággal gyanúsított iskolás leány kihallgatását törvényes hatáskörében foganatosította és másrészt nyilvánvaló az is, hogy az arculütés, kutyakorbáccsal való verés és megbilincselésben álló törvényellenes kényszereszközt kizárólag abból a célból alkalmazta, hogy a fiatalkorú iskolás leánytól beismerő vallomást csikarjon ki. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn vádlott cselekményét a Btk. 477. §-a szerint minősítette. 24. Elfogultsági kifogás tárgyában hozott elutasító határozat ellen csak az alapügy érdemében hozandó ítélettel szemben használható törvényszerű peroruoslattal lehet orvoslást keresni. (Kúria 1925 nov. 25. B I. 7324/1925. sz.) Indokok : . . . A Bp. 69. §-nak 4. bekezdése értelmében az elfogultsági kifogás tárgyában hozott elutasító határozat ellen csak az alapügy érdemében hozandó ítélettel szemben használható törvényszerű perorvoslattal lehet orvoslást keresni. Eszerint tehát az adott esetben külön felfolyamodásnak helye nem volt, mert azt, mint ilyet, a törvény kizárja. Ez okból a vádlott felfolyamodását a Bp. 379. §-nak 3. bekezdése alapján, a Bp. 380. és 389. §-aihoz képest ezúttal vissza kellett utasítani.