Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 27 értékelésnél e törvényi egységnek csak egyik része vétessék figyelembe, a másik része ellenben figyelmen kívül hagyassék. Ez a törvény nyílt rendelkezésével ellenkező, tehát nem helytálló jogi felfogás, amely a Btk. 330. §-ának abban a rendelkezésében is cáfolatát nyeri, amely szerint a magánlaksértés bűnteltéért a vádlott csak akkor felel, amennyiben súlyosabb beszámítás alá eső cselekmény nem forogna fenn. A jelen esetben pedig a felülvizsgálatnál irányadó, valónak vett tényállás szerint a vádlott nemcsak betört a sértett lakásába, hanem pénze elvételét is megkezdette, felel tehát nemcsak az eszköz cselekményért, hanem a magánlaksértés és a lopás együttes tényálladékáért, amelyeket a törvény összetett és súlyosabb büntetési tétel alá helyezett egységgé alkotott. Különben is, ha ily törvényű egység nem is volna, a vádlott a való tényállás alapján akkor sem csupán az elkövetett magánlaksértés bűntettéért, az eszköz cselekményért felelne, hanem lelelne az azzal anyagi halmazatban létesült lopásért is, amint azt a magánlaksértéssel kapcsolatos testi sértéseknél, zsarolásoknál, erőszakos nemi közösüléseknél stb. az állandó bírói gyakorlat ismételten kimondotta. Mindezeknél fogva az alsóbbfokú bíróságok a törvény megsértése nélkül minősítették a vádlott cselekményét a Btk. 336. §. 3. pontja alá eső lopás bűntette kísérletének . . . 22. Sikkasztást követ el a haszonbérlő, aki élő gyümölcsfákat kivágott és azokat saját céljaira felhasználta. ig26 í3 g ], 2763/1925. sz.) Indokok: ... A vádlott azért vitatja azt, hogy nem bűnös, mert ő, mint a kérdéses kert haszonbérlője a haszonbérelt ingatlan «teljes használatára és gyümölcsöztetésére)) volt jogosítva, az élő gyümölcsfákat tehát joggal vághatta ki és használhatta fel saját céljaira. Vádlottnak ez az érvelése téves és ezért a panasz alaptalan. A magánjog szabályai szerint ugyanis a haszonbérlő joga kiterjed az ingatlan használatára (usus) és gyümölcseire (fructus) azonban e használat csakis az ingatlannak és illetőleg az ingatlan állagának sérelme nélkül történhetik; gyümölcs alatt pedig csak az érthető, amit az ingatlan a dolog rendelteléséhez képesl és állagának, feláldozása nélkül hajt. A földtől el nem választott és élő gyümölcsfa azonban olyan része az ingatlannak, mely csakis a fa további gyümölcsöztetésének megszüntetésével, tehát az állag feláldozásával választható el az ingatlantól.