Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. ményét a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés bűntettének minősítette és ezért a kir. főügyész semmisségi panaszának emiatt a Bp. 385. %.\.b) pontja alapján bejelentett része törvényes alappal nem bír. = Előre megfontolás megállapításának feltételei: BDtár XII. 40. ; XIII. 9.; XIV. 1.; XV. 24.; XVI. 36.; XVII. 2., 3.; XVIII. 34., 42. 18. Több szándékos emberölési cselekménynek a Btk. 280. §-a értelmében való összefoglalása csak a Btk. 279. §-ában meghatározott emberölésre vonatkozik. Akkor, ha a tettes szándéka erős felindulásban keletkezett és rögtön végre is hajtatott és ilymódon több embert öl meg, vagy pedig több ember megölésének véghezvitelét megkezdette, de rajta kívül eső okból be nem végezte, a Btk. általános részének vonatkozó rendelkezései irányadók. (Kúria 1925 nov. 11. B II. 6662 1934. sz.) Indokok: ... K. Géza vádlott ugyanis a való tényállás szerint Frommer pisztolyából egy-két lépés távolságról lőtt B. Kálmán sértettre, amely lövés következtében a golyó B. Kálmán testén, a mellen áthatolva F. Gyula testét is a vállán horzsolta. A lövés pillanatában a B. Kálmán társai közül F. Gyula sértett B. Kálmántól mintegy 15 lépés távolságra állott. Minthogy pedig a való tényállás szerint K. Géza vádlott a B. Kálmán mögött álló társait s így F. Gyula sértettet is látta; ölése alkalmas pisztolya horderejét ismerte, B. Kálmánon kívül a mögötte állók életének a lövés által való közvetlen veszélyeztetésével tisztában volt, ennélfogva a lövés megtételekor azt a további életkioltási közvetlen lehetőséget úgy tudata, mint akarata, tehát erős felindulásban keletkezett ölési szándéka felölelte. így habár K. Géza vádlott csak egy lövést tett is, a tényekből következtetve mégis nyilvánvaló, hogy a vádlott cselekménye legalább is esetleges ölési szándék formájában a jelenlevő F. Gyula életének kioltására is irányult és nem a vádlotton múlt, hogy a szándékolt eredmény be nem következett. K. Géza vádlott tehát egy fizikai cselekményével a bekövetkezett eredményhez képest két azonos és külön-külön védett jogtárgyú, teljesen egyformán minősülő cselekménynek, nevezetesen kettő rendbeli erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntette kísérletének tényálladékát valósította meg. (Btk. 65. §. Btk. 281. §. második bekezdés.)