Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

20 Büntetőjogi Döntvénytár. a fentiek értelmében megállapítani; az ítélet rendelkezőrészébefoglalt körülírás ezt nem pótolja és nem helyettesítheti. A jelen határozat folytán a vádlott és védője által bejelentett semmisségi panaszok felülvizsgálata tárgytalanná vált. 14. Emberölés vétségének vádja esetében annak a kérdésnek az elbírálása, van-e okozati összefüggés a vádlott mulasztása és a sértett fél halála közt, csak a valóknak elfogadott tényekből vont következtetés útján történhetik, tehát a felülvizsgálat tárgyát képező jogkérdés körébe tartozik. (Kúria 1925 nov. 17. B II. 224/1925. sz.) Indokok: ... A kir. Kúria előre bocsátja, hogy annak a kérdésnek az elbírálása, van-e okozati összefüggés a vádlott mulasztása és a sértett fél halála közt, amit vádlott a panasz írásbeli indokaiban vitat, jelen esetben csak a valóknak elfogadott tényekből vont következtetés útján állapítható meg ; így a semmiségi panasznak ez a része nem a ténymegállapítás, hanem a tényekből vont jogi következtetés helyességére, léhát felülvizsgálat tárgyát képező jogkérdésre irányul. A panasznak ide vonatkozó része azonban alaptalan. Tényként- van ugyanis megállapítva, hogy vádlott 1923 január 2-án ujjával benyúlt N. Jánosné nemi részébe, majd a nevezett sértett méhébe lúdtollal, vagy valamely más tompa, vagy hegyes eszközzel beszúrt s ennek következtében a sértett nő méhmagzata 1923 január 3-ról 4-re menő éjjel elment. Tényként van továbbá megállapítva, hogy a sértett halálának oka vérfertőzés okozta szívbénulás volt, amely vérfertőzést a méh gennyes gyuladása okozta, e gyuladás pedig fertőzés eredménye volt; a fertőzés viszont akként következett be, hogy a vádlott ujjával, vagy az általa a méhbe való beszúrásra használt eszközzel fertőző csirákat vitt be a sértett fél méhébe. Végül tényként állapíttatott meg az isr hogy midőn a vádlott a gondozására bízott sérettnél bűzös folyást, alhasi fájdalmakat és rázó hideget észlelt, sem a sértettnekr sem pedig családjának nem jelentette ki azonnal, hogy orvosi segítségre van szükség, sőt ellenkezőleg, midőn ezek önmaguktól orvosokat hívatlak, azt a kijelentést tette, hogy kár volt orvost hívatni, a baj nem komoly és a sértett orvos nélkül is meggyógyult volna. Ezekből a tényekből helyesen állapították meg az alsóbbfokú bíróságok a vádlott gondatlanságát, vagyis azt, hogy a vádlott gondatlan cselekménye és mulasztása és a sértett