Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 17 köznapi háromságát stb.» Ilyen körülmények között arról, hogy a könyv tendeneiája erkölcsös volna, szó sem lehet. De ettől eltekintve — a kir. Kúria álláspontja szerint — egy regénynek esetleg valóban erkölcsös tendenciája sem zárja ki a szemérem elleni vétség megállapítását akkor, ha a regényben oly részletek és leírások vannak, amelyek a szemérmet és az erkölcsiséget sértik vagy alkalmasak a kéjvágy felidézésére. Már pedig a regénynek az elsőbírói ítéletben idézett részei — az ítéletben kifejtett helyes indokolásán fogva — valóban ilyenek s önmagukban is feltétlenül kimerítik a Btk. 248. §-a alá eső vétség fogalmikörét. . . == Fajtalan sajtótermék: BDtár XI. 119. 12. Mily tényeket kell megállapítania és mily házasságjogi jogszabályokat kell ismernie az alsóbíróságnak külföldön elkövetett kettős házasság bűntettének vádja esetében ? í (Kúria 1924 ápr. 1. B II. 6541 1923. sz.) Indokok.... A kir. ítélőtábla ítélete ellen a védő a Bp. 385. §. első a) pontja alapján azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a kir. ítélőtábla tévesen állapította meg, hogy a vádlott cselekménye bűncselekmény. A kir. Kúria ezt a panaszt alaposnak találta. Ugyanis a kir. ítélőtábla tényként azt állapította meg, hogy S. József-vádlott dacára annak, hogy Sz. Máriával 1911 szeptember 11-én kötött törvényes házassága fennállott, Krasznojarkszban 1918 június 14-én polgári hatóság előtt B. Mária orosz állampolgárral házasságot kötött az 1918 július 5-én kiadott kivonat szerint. Ezen adatokból vonta le azt a jogi következtetést, hogy a vádlott, ki érvényes házassági kötelékben lévén ismét házasságra lépett, ezen cselekményével a Blkv. 251. §. első bekezdésében meghatározott kettős házasság bűnteltét követte el. Ez a jogi következtetés azonban téves, magából a vádlott által bemutatott kivonatból, illetőleg ennek a kir. ítélőtábla ítéletében megállapított tartalmából ugyanis csak az a tény derül ki, hogy S. József az okiratban megnevezett személyek előtt házassági nyilatkozatot tett és hogy az okmányban megnevezett hivatalnok a házasságot megkötöttnek jelentette ki. Ebből a tényből azonban egymagából még nem állapítható meg az is, hogy a vádlott által Oroszországban kötött ez a házasság, a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint alakilag érvényes módon jött volna létre. Nem állapítható meg ez azért, mert az OroszBüntetőjogi Döntvénytár. XIX. 2