Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. törvény a gyilkosságot bűntettnek nyilvánította és üldözi, nem volna összeegyeztethető sem a magvar állam fennhatóságával, sem pedig az akarata, vagyis tiltó törvénye iránti kötelező tisztelettel, ha valaki a gyilkosságnak nyilvánított bűntettet általánosságban felmagasztalná, vagyis úgy tüntetné fel, mintha az. amit a magyar állam üldöz és súlyosan büntet, valami erkölcsös, szép dolog volna. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy a Blk. 174. §-ának első létele nem ír elő egy meghatározott, tényleg elkövetelt bűntettet, vagy vétséget, hanem elegendő, ha a tettes a törvény által bűntettnek vagy vétségnek nyilvánított valamely cselekményt akár általánosságban is magasztal. Már pedig a vádlottak az irányadó való tényállás szerint a vádbeli előszóban a törvény által tiltott és büntetendőnek nyilvánított gyilkosságot a lehető legnagyobb mértékben magasztalják : azt egyebek között gyönyörűségnek, eszménynek, a nevelés által fejlesztettnek és a vallás által magasztallnak, hősiességnek, életösztönnek, kötelességnek, sőt élethivatásnak és erénynek mondják. Ez pedig nem filozófiai tárgyalása egy társadalmi, tudományos vagy phisiológiai kérdésnek, hanem az állami és társadalmi rend felforgatását célzó, a lörvénytisztelelet és a vallási érzületet lábbal tipró cinikus szennyirat. Ehhez képest tévedett a kir. ítélőtábla, midőn a szóban forgó előszóban bűncselekményi tényálladékol nem ismert fel és a vádlottakat ezen az alapon emelt vád alól felmentette . . . 10. I.^Fajtalanná (Btk. 248. §..) minősül valamely nyomtatvány első sorban azáltal, ha az a nemi szervek vagy a nemi élet egyes aktusainak izgató leírásával az olvasó közönség érzékiségét felkorbácsolni és annak mindenáron való kielégítését kívánatossá lenni törekszik, s ezáltal a közszemérmet sérti. — //. Az istenkáromlás vétségének (Btk. 190. §.) a Btk. 171. $-ban meghatározott nyilvánosságon és a gyalázó kifejezéseken felül még az is lényeges ismérve, hogy az Istent gyalázó kifejezések egyenesen sértő szándékkal használtassanak; közbotrány ugyanis csak e három kellék együttléte esetében állhat be. E kellékek valamelyikének hiányában legföllebb csak a Kbtk. 51. §-ában irt kihágásról, avagy nem büntethető egyszerű káromkodásról lehet szó.