Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Bit ni elő) og i Dönt vény túr. el, ami miatt a vádlott őt földhöz vágta, rugdosta úgy, hogy lábatörölten szedték fel és sérülése húsz napon túl gyógyult. A vádlott azt vitatja, hogy jogos védelemben cselekedett, mert a gyermekkel szemben vagyonát jogosan védte. Ez a szembenálló okok és erők aránytalanságát szem eioi tévesztő, téves felfogás a csekélységet a legnagyobb joggal hozza tarthatatlanul egymást kiegyenlítő' viszonyba. Teszi ezt pedig akkor, amidőn a vádlóit csekély értékű vagyona már nem is állolt jogtalan támadás előtt, hanem utána volt s így e vádlott cselekménye voltaképpen nem is vagyonvédelem, hanem felgerjedi bosszúból való megtorlás, önbíráskodó büntetés, ennélfogva az esel körülményei szerint nemcsak szükségtelen, hanem kirívóan jogellenes is volt. 7. A közokirat hamisítás a Btk. 391. §-a értelmében be van végezve a közokirat meghamisításával vagy hamis közokirat készítésével. E bűncselekmény tényálladékához tehát nem tartozik az, hogy a hamis közokiratot a tettes fel is használja. Ha a tettes a hamis közokiratot használja is. ez már olyan többletcselekmény, amely ha a Btk. más valamely tiltó rendelkezésébe ütközik, az ott körülírt bűncselekmény tényálladékát valósítja meg. anyagi halmazatban a közokirat hamisítással. (Kúria 1926 jan. 13. B II. 6228, -1925. sz.) Indokok:... A Bp. 385. §. első b) pontjában meghatározott semmiségi okot a védő azzal indokolja, hogy ugyanazon dolus, mely a hamis közokirat készítését szülle, forogván fenn és működvén mindaddig, míg a jogtalan vagyoni haszon el nem éretett és ezáltal kár okozlatott: a közokirathamisítás tényálladékát meghaladó többlet nem szülhet még egy bűncselekményt, hanem ez csak, mint súlyosító körülmény mérlegelhető. Ámde azonos szándék és egy akaratelhatározás mellett is többség létesül, ha a jogsértő eredmény több bűncselekmény törvényes fogalmának körébe beleillik anélkül, hogy valamely tény kétszer vétetnék lényálladéki elem értékelésének alapjául. Á Bpn. 33. §Mnak harmadik bekezdése éneimében ehelyütt is irányadó tényállásnak a közokirathamisítások tényálladékához megkívánt tényeket meghaladó többlete pedig a csalás tényálladékának törvényes fogalmát betölti anélkül, hogy valamely lény egyszerűéi többször vétetnék lényálladéki elem értékelésének alapjául.