Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. mert a közösülés végignézése neki gyönyört okoz. így tehát ez a vádlott — ha a vád bizonyítást nyer — egy neki előnyös helyzet elérésére törekedvén, önérdekből cselekedett. Ezek szerint V. Józsefné a terhére kerítés bűntelte címén vádba tett cselekményével szándékosan, valamint önérdekből és a gyermekeinek vett ajándék megmutatásának ürügye alatt, vagyis csalárdsággal szerezte meg a sértettet férje V. József részére házasságon kívüli nemiközösülésre és így — amennyiben ez a tény megállapítást nyer — a B. N. 45. §. 1. pontjában meghatározott kerítés bűntelte megállapítható volna. De a kir. ítélőtáblának az a jogi érvelése, hogy a kerítés — az adott esetben — beleolvad az erőszakos nemiközösülés bűntettében való bűnsegédi bűnrészességbe szintén téves. A kir. ítélőtábla u. i. a szándék, a tevékenység, valamint az eredmény egységes voltából, úgyszintén abból állapítja meg azt, hogy a V. Józsefné vádlottal szemben vádba tett kél büntetendő cselekmény csak egyetlen büntetőjogi egységet alkot, mert szerinte a V. Józsefné célja a T. Mária megkerítésével is tulajdonképpen arra irányult, hogy férje ezzel a leánnyal erőszakosan nemileg közösüljön. A kir. Kúria mindenekelőtt azt jegyzi meg, hogy a kir. ítélőtábla által ez irányban felhozottakból éppen nem vonható következtelés arra, hogy a V. Józsefné vádlott tudata akkor, midőn T. Mária sértettel csalárdsággal lakására hívta, kiterjedt volna arra is, hogy a tervbe vett közösülésnél erőszak is fog használtatni ; mert a bekövetkezendő eseményeket ez a vádlott természetszerűen előre nem láthatta, de nem is ismerhette. De különben is, azonos szándék és egységes akaratelhatározás mellett is többség, tehát anyagi halmazat létesül mindenkor, ha a jogsértő eredmény több bűncselekmény törvényes fogalmába beleillik a nélkül, hogy valamely tény kétszer vétetnék tényálladéki elem gyanánt. A Blk. VIII. fejezetének rendelkezéseiből vont a bírói gyakorlat által állandóan kövelett ez a jogszabály áll akkor is, amikor a tulajdonképp célba vett, valamint az ennek a célnak elérése végett véghezvitt, úgynevezett eszközcselekmény mindenike önálló külön büntetőjogi ismérveket állapít meg. Pusztán e viszony alapján, tehát a cél- és az eszközcselekmény ily esetben egységbe csak akkor olvasztható, ha ezt a törvény így rendeli. Ellenkező esetben azonban ez a két cselekmény egymással anyagi halmazatban áll. Már pedig az erőszakos nemiközösülésnek nem lényálladéki eleme a nő megszerzése. Viszont a kerítésnek nem eleme, hogy a közösülésnél erőszak alkalmaztassák és annál kevésbbé eleme az, hogy a kerítő az ilyen közösülés végrehajtásánál segítő tevé-