Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 171 ebben a tudatban mégis elment T. Mária lakására és ezt a lányt a vád szerint való módon lakásukba csalta abból a célból, hogy ott majd férje T. Máriával házasságon kívül nemileg közösüljön, ezt már azzal az elhatározással és szándékkal telte, hogy erre a sértettet a férjével együttesen erőszakkal fogja kényszeríteni. így tehát V. Józsefné vádlottnak egész cselekvése tiszlán és kizárólag azzal a szándékkal történt, hogy előmozdítsa és megkönnyítse férjének V. József vádlottnak T. Mária sértettel erőszakkal leendő házasságon kívüli nemiközösülését és így V. Józsefné vádlott egész cselekménye ebben az esetben is nem bűncselekménytöbb­séget, hanem egységet és pedig a Blk. 232. §. 1. pontjában meg­határozott erőszakos nemiközösülés bűntettében a Blk. 69. §. 2. pontja szerint való bűnrészességet képez, amely cselekményre nézve pedig — a fentiek szerint — hiányzik a magánindítvány. A kir. Kúria azonban ügy találja, hogy a kir. ítélőtáblának ez a jogi érvelése is és pedig mindkét irányban — téves. Ami mindenekelőtt a vád tárgyává tett és a B. N. 43. §-ában meghatározott kerítés vétségének jogi ismérveit illeti: ezt a vét­séget valóban az követi el, aki valamely tisztességes nőt házas­ságon kívüli nemiközösülés vagy fajtalanság céljára önérdekből más részére szándékosan megszerez vagy megszerezni törekszik, ha a nő életének huszadik évét még be nem töltötte. A kerítés tehát valóban csak akkor büntethető, ha a szán­dékos megszerzés ((önérdekből)) történt. Ámde téves a kir. ítélő­táblának az a megállapítása, hogy V. Józsefné vádlottnál ez az önérdek nem volna meg. A kir. Kúria ezzel kapcsolatban mindenekelőtt megjegyzi, hogy az «önérdek» tágabb jelentőségű az «előny elérésnél)). ((Előny)) ugyanis mindaz, ami valakire jó, tehát hasznos, kellemes; azonban valakinek érdeke lehet az is, hogy a reá hátrányos kel­lemetlent, előnytelent kikerülje, .elhárítsa. Amíg tehát az «elŐny)) csak valamely pozitív jót jelent, addig az ((érdek)) e mellett még negatív jelenléssel is bír. Kétségtelen azonban, hogy valamely «előny)) és általában az ((előnyöse elérése mindenkinek érdeke és így az erre való törekvés kétségkívül ((önérdek)). «Előny» azonban nemcsak «anyagi előny)), hanem ((előny)) mindaz, ami valakire más (nem anyagi) irányban hasznos vagy kellemes. Már pedig kétségtelenül mindenkire kel­lemes, tehát előnyös is az, ami a gyönyör érzetét kelti fel; ennek az elérése tehát az illető személynek érdeke. Aki tehát ennek az előnynek elérésére törekedve cselekszik, az kétségkívül ((önérdek­bőb jár el. V. Józsefné vádlott pedig a vád szerint perverz kéjvágyának kielégítése végett azért kerítette meg férje számára T. Máriát,

Next

/
Thumbnails
Contents