Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

138 Büntetőjogi Döntvénytár. mázasában, midőn a vádlottat a vád alól magánindítvány hiánya miatt a Bp. 326. §. 4. pontja alapján felmentette. 99. Jövedéki kihágási ügyekben a jogegység érdekében perorvoslatnak nincs helye. (Kúria 1926 jún. 25. B 1. 3896/1926. sz.) indokok: A koronaügyész a jogegység érdekében az egri kir. törvényszéknek, mint jövedéki büntetőbíróságnak dohány­jövedéki kihágás miatt folyamatba tett ügyben hozott ítélete ellen élt perorvoslattal a Bp. 441. §-a alapján. A jogegységi tanács a perorvoslatot — a nélkül, hogy annak alaposságát érdemileg elbírálta volna — elutasította, mert ilyen perorvoslatnak jövedéki kihágási ügyekben nincs helye. A Bp. 591. §-a ugyanis kimondja, hogy ez a törvény a jövedéki kihágási ügyekben nem alkalmazandó. Nem alkalmazhatók tehát ezekben az ügyekben a Bp.-nak a jogegység érdekében való perorvoslatról szóló 441. és 442. §-ai sem. Igaz ugyan, hogy a jövedéki kihágások eseteiben követendő eljárást szabályozó 800/1916. 1. M. számú (R. T. 1919. I. kötet 583. lap) rendelet — amelynek kiadására az 1909: XI. le. 101. §-a az igazságügyminisztert felhatalmazta - 3. §-ában azt mondja ki, hogy a kir. törvényszék, mint jövedéki büntetőbíróság előtti eljárásra az ezen rendeletből folyó eltérésekkel a Bp.-nak a járás­bíróság előtti eljárásra vonatkozó szabályai — tekintet nélkül a terhelt korára — megfelelően irányadó, ebből azonban egyálta­lában nem következik az, hogy a jövedéki kihágási ügyekben a jogegység érdekében való perorvoslatnak volna helye. A rendeletnek ez a szakasza ugyanis nem azt mondja, hogy a járásbírósági eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni, mely esetben minden további részletes szabályozás szükségtelenné vált volna, hanem ezeket a szabályokat csak irányadóknak jelen­telte ki. Ennek megfelelően a rendelet nem is elégszik meg a 3. §-ban foglalt utalással, hanem emellett a következő szakaszokban rész­letesen s önállóan szabályozza a jövedéki kihágási ügyekben követendő eljárást, VIII. fejezetében pedig külön a perorvosla­tokat is. Ebben a fejezetben azonban nem tesz említést a jogegység érdekében való perorvoslatról, pedig a Bp.-nek 547. §. első és 556. §. második bekezdése kifejezetten megmondja, hogy a kir. járásbíróságnak s a kir. törvényszéknek mint másodfokú bíró­ságnak ítélete ellen a jogegység érdekében való perorvoslatnak is van helye.

Next

/
Thumbnails
Contents