Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 111 büntetendő cselekményt követett el, amelyek mindegyikének más és más tényálladéki ismérvei vannak s azok egyike megtorlatlanul maradna akkor, ha a vádlott csupán a másikban mondatnék ki bűnösnek. Ezért a kir. Kúria anyagi bűnhalmazatot állapított meg s a vádlottat mindkét bűncselekményben bűnösnek nyilvánította. A vádlott ezek szerint kétrendbeli olyan bűncselekményben mondatott ki bűnösnek, ^amelyek mindegyike szabadságvesztéssel büntetendő. Ezekre tehát a Btk. 96. §-ának első bekezdése szerint együttvéve egy összbüntetést kellene kiszabni, melyet a Btk. 96. §-ának második bekezdése szerint — tekintettel arra, hogy a törvény az egyik cselekményre fogházat (Btk. 248. §. 2. bek.), a másikra pedig elzárásbüntetést (Kbtk. 51. §-a) ír elő, — ebben az esetben fogházban, mint a súlyosabbik büntetési nemben kellene megállapítani. Minthogy azonban a kir. Kúria igen nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte a vádlottnak az irodalom terén egyébként szerzett érdemein felül azt. hogy a vádlott művének utolsó képe a bűnösök megtérése és a romlottak megtisztulása az oltár előtt fenkölt szép gondolatot fejez ki; ennek az enyhítő körülménynek nyomatékánál fogva pedig súlyosító körülmény hiányában a vádlott cselekményeire összbüntetésként kiszabható fogházbüntetés legkisebb mértéke is aránytalanul súlyos lenne: ennélfogva vádlottra mindkét cselekménye miatt a Bik. 92. §-ának alkalmazásával az összbüntetésként előírt fogház helyett pénzbüntetést kell kiszabni. Ámde a Btk. 102. §-a szerint a pénzbüntetés minden cselekményre külön állapítandó meg s ez az általános rendelkezés a pénzbüntetésnek összbüntetésként kiszabását elvileg kizárja. Mihez képest több cselekményt összbüntetés címén még a Btk. 92. §-ának alkalmazása esetében sem lehet egységes pénzbüntetéssel büntetni, hanem a Btk. 102. §-a értelmében kell eljárni. A kir. Kúria tehát a Btk. 96. §-a felhívásának mellőzésével, a Btk. 92. §-ának alkalmazása mellett s a 102. §-ának parancsoló rendelkezése értelmében vádlott mindenik cselekményére különkülön azok súlyával, a vádlott bűnössége fokával, az ő vagyoni és kereseti viszonyaival arányos pénzbüntetéseket szabott és pedig a szemérem ellen való vétség miatt még külön mellékbüntetést is, mert ezt a Btk. 248. §-ának második bekezdése így rendeli. 75. /. Az a nyilatkozat, hogy az eljáró bíró ((hajlamos* az egyik alperessel szemben, nem csupán becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezés, nemcsak a hatósági tag eljárását sértő kitétel, hanem az eljárt bíró személyére és bírói mükö-