Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 71 Ezek szerint a Reviczky-utcai esetnél használt bomba ama véletlen folytán, mert a gyutacs a fojtásnak használt rongy ráncai közé került; a Rassay és Miklós elleni merényletek esetében felhasznált bombák pedig azért, mert gyanús külalakjuk folytán a felrobbantásukra szükséges erőkifejtés elmaradt, a tervbe vett eredményt, de csakis ezért valóban nem hozták létre. Ezekre való figyelemmel a kir. Kúria megállapítása szerint, a szándékolt eredmény elmaradása dacára sem állapítható meg az, hogy akár a Reviczky-utcai esetnél, akár pedig a Rassay- és a Miklós-féle esetnél használt bomba gyilkosság és illetőleg szándékos emberölés elkövetésére feltétlenül, tehát minőségileg is alkalmatlan lett volna. A 250 gramm ekrazit és a 70 gramm dinamón ugyanis rombolást, halált és pusztítást okozó oly hatalmas robbantó erőt képviselt, hogy ha ezeket az anyagokat művileg olyan helyzetbe hozzák, (gyújtózsinór, meggyújtása, széthúzható dobozra szerelés), ami által ezek felrobbanása lehetővé válik, úgy az emberek életét, mint védett joglárgyat objektív veszélynek kitenni teljesen alkalmasak. Nyilvánvaló tehát, hogy 240 gramm ekrazittal és illetőleg 70 gramm dinamonnal töltött bomba olyan eszköz, mely minőségileg alkalmas gyilkosság és illetőleg szándékos emberölés elkövetésére. így kétségtelen, hogy ezen minőségileg alkalmas eszközzel a jelzett bűntettek véghezvitele megkezdhető, az ily eszközökkel foganatosított kísérlet tehát büntetendő. Az a körülmény, hogy az egyik esetben a gyutacs véletlenül a fojtásnak használt rongy ráncai közé került; a másik két esetben pedig a csomagolás leitűnő gyanút keltő volta és illetőleg az azokat kézhez vevő egyének gondossága, óvatossága folytán a kivánt erőkifejtés elmaradt, ezeknek a bombáknak minőségileg alkalmas voltán mit sem változtat, amennyiben ezek már a bűntett véghezvitelét megkezdett tettes akaratán kívül fekvő olyan véletlen és illetőleg a felbontásra hivatott személyek körültekintő olyan gondossága, ami az eszköz minőségén kívül eső körülmény lévén, ép ezért — a már előadottak szerint — az eszközöket feltétlenül alkalmatlanokká nem tették. A) Ami tehát a «Reviczky-utcai» merénylet esetét illeti, helyes az alsóbbfokú bíróságoknak az a jogi következtetése, hogy amennyiben az ez esetnél felhasznált ekrazittal töltött, gyutaccsal és gyújtózsinórral felszerelt srapneil, robbanás esetére kétségtelenül emberéletben pusztító hatást gyakorolt volna, Márfí'y József vádlottnak ezen — ölésre feltétlenül alkalmas — eszközzel foganatosított kísérlete a büntetendő kísérlet tényálladékát magában foglalja. Abból a megállapított tényekből pedig, hogy Máríl'y József vádlott ezt a bombát elkészítette, felszerelte és a tett színhelyére