Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

70 Büntetőjogi Döntvénytár. tethető. Ez esetben ugyanis a védett jogtárgy veszélynek kitéve egyáltalán nem volt, sőt annak veszélyeztetése egyenesen ki volt zárva. A kísérletnek ez okból való büntetlensége azonban csakis akkor forog fenn, ha a cselekmény véghezvitelére feltétlenül alkalmatlan eszközt használt a tettes; azonban nincs meg ez a büntetlenség akkor, ha a tettes csak viszonylag, tehát nem minden körülmény közt alkalmatlan (minőségileg alkalmas) eszközzel kísérelte meg a bűncselekmény véghezvitelét. Ilyen viszonylag alkalmatlan — minőségileg azonban alkalmas — eszközzel létesített cselekvés ugyanis a védett jogtárgyat valójában már veszélyeztette, az ilyen cselekménnyel tehát már a bűncselekmény véghezvitele meg van kezdve, így az ilyen kísérlet már a Reviczkyutcai, továbbá a Rassay- és Miklós-féle merényleteknél feltétlen (abszolúte) vagy pedig csupán viszonylagosan (relatíve) alkalmatlan eszköz használtalolt-e; mert az kétségen kívül áll, hogy mindhárom esetben a tett véghezvitelénél használt bomba és kézigránátok fel nem robbantak annak dacára, hogy a tettes a bombát a Reviczky-utcai esetben meggyújtotta, a másik két esetben pedig — ahol a csomag felbontásával járó zsinegrángatás robbantó hatására számított — a kívánt eredményt nem érte el, mert a címzettek a csomagot fel nem bontották. Ami a Reviczky-utcai merényletnél használt bombát illeti ; az az alsóbbfokú bíróságok által megállapított és ehelyütt is iránytadó tényállás szerint, egy furatokkal ellátott srapnellhüvelybe helyezett három darab — egyenként 80 grammos — ekrazit töltényből állott, melyre gyutacs és 25—30 cm. hosszú gyújtózsinór volt a fúrt lyukon át bevezetve. Ez az ekrazit bomba — a megállapított tényállás szerint — alkalmas volt arra, hogy 45—20 méter sugárú körben épületet romboljon és emberi életet oltson ki. Az eredmény (a robbanás) azonban annak dacára, hogy MárfFy József vádlott a bomba gyújtózsinórját meggyújtotta, elmaradt azért, mert a bombába helyezett gyutacs véletlenül a fojtásra használt petroleumos rongy ráncai közé került. A Rassay- és Miklós-féle merényletek esetében használt, teljesen egyenlő bombák pedig, a megállapított tényállás szerint kézigránátok voltak, amelyek egyenként 70 gramm dinamón robbantószerrel voltak töltve és úgy voltak két egymásba illesztett konzerv pléhdobozba beszerelve, hogy azok a pléhdobozoknak mintegy 45— 20 kg.-nak megfelelő erővel történő széthúzása esetén felrobbanjanak, amikor is a jelenlévőkön halálos, illetőleg életveszélyes sérülést idéztek volna elő. A Márífy József vádlott által készített e két kézigránátból álló bomba felrobbanása — a megállapított tényállás szerint — azért nem következett be, mert az azokat átvevő személyek az egymásba illesztett pléhdobozokat azok gyanús külalakja miatt nem húzták szét.