Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 89 nevezetesen azt kívánja meg, hogy az erőszak, vagy veszélyes fenyegetés abból a célból használtassák, hogy ezáltal a hatóság, vagy annak tagja hivatásának jogszerű gyakorlásában akadályozva legyen, vagy pedig valamely intézkedésre kényszeríttessék. Á kérdéses levelekben azonban fenyegetés okául felhozott fennebb jelzett körülmények is oly általános vonatkozásúak és általános jellegűek, hogy azokból a fenyegetés célját felismerni és ehhez képest azokból valamely hatósági hivatás jogszerű gyakorlásának megkísérelt megakadályozására következtetni nem lehet. Minthogy azonban mind a három levél nem zsarolási célból történő gyilkosság, súlyos testi sértés és más közveszélyű bűntett elkövetésével való fenyegetést tartalmaz, törvény szerint járt el a kir. ítélőtábla, midőn vádlottaknak e három levéllel kapcsolatos bűncselekményét eltérőleg a vád minősítésétől a Kbtk. 44. §-ába ütköző kihágásnak minősítette. . . . Míg a közvádló — szemben a kir. ítélőtábla által elfoglalt állásponttal — azt vitatja, hogy a Rassay Károly és a Miklós Andor sérelmére elkövetett esetekben a gyilkosság elkövetésére arra alkalmas eszközzel kíséreltetett meg, vádlottaknak a gyilkosság bűntette kísérletében való bűnössége tehát a törvény szerint meg lett volna állapítandó ; addig Márffy József vádlott védője ezzel ellenkezőleg azt vitatja, hogy ez a vádlott még a aReviczky-utcai)) bombamerénylet esetéből kifolyólag sem lett volna a gyilkosság bűntettének kísérletében bűnösnek kimondható azért, mert szerinte ez esetnél gyilkosság elkövetésére alkalmatlan eszköz használtatott, a bűnösség megállapítását kizárja. Mindhárom eset (Reviczky-utcai, a Rassay- és Miklós-féle eset) tekintetében tehát az a jogi kérdés döntendő el, mi tekintendő a büntetőjog szempontjából alkalmatlan eszköznek ? Az állandó bírói gyakorlat szerint a használt eszköz alkalmatlanságát illetően megkülönböztetendő az eszköz feltétlen (abszolút) alkalmatlan volta, az eszköznek viszonylag (relatív) tehát nem minden körülmény közt való alkalmatlan voltától. Feltétlenül alkalmatlan az az eszköz, mely a szándékolt eredményt soha semmi körülmények közt sem hozhatta volna létre, viszonylag alkalmatlan eszközről akkor lehet szó, midőn a használt eszköz a szándékolt eredményt előidézni rendszerint alkalmas, az adott esetben azonban az eredmény mégis elmaradt, de csak azért, mert valamely hozzájárult körülmény, esetleg valamely véletlenség a kívánt eredmény bekövetkezését megakadályozta. Kétségtelen, hogy feltétlenül alkalmatlan, vagyis olyan eszközzel, mely egyáltalában, tehát minőségileg, nem alkalmas a célba vett bűntett elkövetésére, a bűntett véghezvitele meg nem kezdhető és így az ilyen eszközzel véghezvitt kísérlet nem is bün-