Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

vb Büntetőjogi Döntvénytár. ság» aláírással ellátott levelekkel kapcsolatos esetre vonatkozólag a Bp. 385. §. i. b) pontja alapján bejelentett és ugyané három levél esetével kapcsolatosan MárfFy József vádlott védőjének a Bp. 385. §. 1. a) és c) pontja alapján bejelentelt semmisségi panaszát elutasította. Az úgynevezett «101-es bizottság* által aláírt Scitovszky Béla a nemzetgyűlés elnöke címére, továbbá az államrendőrség főkapitányi hivatala címére és a budapesti francia követ címére postán 1923 november 17-én feladott levelekben: még pedig az elsőben az a fenyegetés foglaltatik, hogy élet-halál harcot határozott el a «101-es bizottság)) a bel- és külellenséggel szemben ((vigyázzanak az árulóra és cselekedjenek, amíg nem késő, mert mi cselekszünk)); a másodikban pedig, hogy ((kíméletlenül és erős kézzel most már a legújabb módszer szerint alkalmuk lesz leszámolni)); a harmadikban végül az a fenyegetés foglaltatik, hogy minden «módon és minden eszközzel ki fogja irtani az ország testén uralkodó rabló bandát)). A közvádló a vádlottaknak ez esettel kapcsolatos cselekményével az 1914: XL. tc. 2. §-ának második bekezdésében meghatározott hatóság elleni erőszak három rendbeli bűntettének a tényálladékát láija kimerítve és ez okból jelentett be a kir. ítélőtábla ítéletének ez ellen a része ellen a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján semmisségi panaszt. Ez a panasz azonban alaptalan. A megállapított tényállás szerint igaz ugyan, hogy vádlottak e három levélben és pedig az elsőben Scitovszky Bélát* a nemzetgyűlés elnökét, a másodikban pedig a rendőrkapitányt, tehát hatósági személyeket ((élet-halálos harccal)), ((kíméletlen, a legújabb módszer szerint (nyilvánvalóan a levél elküldésének napját megelőző napon és ezt megelőzően történt bombamerényletekre célozva, az ilyen módon) való ((leszámolással)) és ((kiirtással)), vagyis gyilkosság, súlyos testi sértés és más közveszélyű cselekmény elkövetésével fenyegették meg. Igaz az is, hogy az ilyként veszélyes fenyegetés — a megállapított tényállás szerint a kir. miniszterelnöknek a genfi konferencián való szereplése miatt — a kir. államrendőrség főkapitányának pedig a gróf Bethlen István politikáját támogató hivatalos ténykedése miatt használtatott. Vádlottaknak e három levéllel kapcsolatos cselekménye azonban még sem meríti ki a közvádló által vitatott hatóság elleni erőszak bűntettének, vagy a bűntett kísérletének a tényálladékát. A levélben foglalt — bár veszélyes fenyegetés — ugyanis egymagában nem elegendő a jelzett bűntett, vagy e bűntett kísérletének a Létesítésére. A törvény e bűntett létrejöttéhez többet,