Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. mazó tényt. A két irányúnak látszó támadás tehát a közlés, a sértett, a jogtárgy az alkalom egysége az időszaki lap azonossága következtében egységbe olvadt, s így az enyhébb, a rágalmazásba beolvadó becsületsértés külön megállapításának nincs helye. Minthogy pedig ezt az állandó bírói gyakorlat által is megerősített sajtójogi szabályt mind a két alsófokú bíróság a vádlott hátrányára megsértette, kellett a törvénysértést hivatalból megszüntetni ésr a becsületsértés sajtóvétségének külön megállapítását mellőzni. = Kúria: Ugyanabban a sajtótermékben ugyanazon sértett ellen elkövetett rágalmazás és becsületsértés akkor sem áll anyagi halmazatban, ha a rágalmazás és a becsületsértés két önálló felirata közleményben foglaltatott. (BDtár IX. 166.) 37. A rágalmazó állítással egyidejűleg használt becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezések vagy cselekmények nem bírálhatók el külön bűncselekményként, hanem beolvadnak a súlyosabb Indokok: . . . Az 1914 : XLI. tc. a sértettet a becsületével szemben ugyanazon alkalommal bár különféle állításokkal, kifejezésekkel vagy cselekményekkel elkövetett támadások ellenében csak egy alapon, a tettnek egységes értékelése mellett részesíti jogvédelemben. Ha a támadás egyik mozzanata (az egyik állítás) a törvény 1. §-a alá eső rágalmazás tényálladékát kimeríti, az azzal egyidejűleg használt becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezések vagy cselekmények, mint a súlyosabb rágalmazás kisérő mozzanatai, külön bűncselekményként nem bírálhatók el, hanem beolvadnak a súlyosabb bűncselekménybe (törvényi absorbtio). Kitűnik ez a 2. §-nak abból a kitételéből is, amely szerint ez a §. csak akkor alkalmazható, ha a súlyosabb 1. §. esete nem forog fenn, de kimondta már ezt a jogelvet a kir. Kúria büntető jogegységi tanácsa a B. I. 2483/1915. számú határozatában is, amely szerint a rágalmazást megállapító tényállítások és azokra vonatkozó, azok jellemzésére szolgáló meggyalázó kifejezések a sértett és az eredmény azonossága, valamint a tettes akaratelhatározásának iránya által összefoglalt egységes bűncselekményt valósítanak meg, amelynek elbírálásánál a bűnhalmazatra vonatkozó törvényes rendelkezések alkalmazása ki van zárva. = A 2483/1915. számú JEH-ol a BDtár IX. 165. sorszám alatt közöltük. bűncselekménybe. (Kúria 1924 ápr. 4. B. I. 895/1924. sz.)