Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)
Büntetőjogi Döntvénytár. 47 33. /. A védőnek a perorvoslat használatához való joga a vádlottétól független és önálló, az e jog gyakorlására vonatkozó perjogi szabályok betartása is mindkettőnek egymástól független, külön kötelessége. — Az a körülmény, hogy az alsóbíróság megengedte a vádlottnak, hogy perwvoslatának indokolását csak az ítélet kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyújtsa be, nem ad jogot egyúttal a védőnek is arra, hogy perorvoslatának indokolását kedvezményes határidő alatt terjessze elő. — //. A Btk. 393. §-a alá eső bűntettben bűnös a járásbíró, aki bűnügyekben eljárva a kiszabott pénzbüntetés mértékére vonatkozó ítéleti rendelkezés kihirdetésénél nagyobb összeget jelölt meg, mint amenynyit az ítélet Írásos szövegébe bevenni akart, azzal az elhatározással, hogy a két összeg között való különbözetet jogtalanul el fogja tulajdonítani, jóllehet az írásbafoglalás időpontjában hivatalának gyakorlásától fegyelmileg fel volt már függesztve. — ///. A Btk. 381. §. 1. pontja szerint minősülő csalás bűntetteit követi el a járásbíró, aki a büntetéspénzek kézhezvételére vonatkozó hatósági megbízást színlelve, a büntetéspénzeket beszedte és saját céljaira fordította. ^ mi ^ 4 B , m9/mS. ^ Indokok: ... A vádlott a maga panaszát a Bp. 388. §-ának utolsó bekezdése alapján kért és kapott, meghosszabbított határidőben indokolta s ezt az indokolását a kir. ítélőtábla el is fogadta. A védő ellenben, noha indokolásának benyújtására határidőmeghosszabbítást nem kért, panaszának írásbafoglalt indokolását mégis a kihirdetéstől számított nyolc napon túl adta be, amiért a kir. ítélőtábla azt, mint elkésetten beadottat visszautasította. A kir. ítélőtáblának az iránt hozott végzése ellen a védő kellő időben felfolyamodott, azt vitatván, hogy a vádlott javára kilóit határidő neki is jogot ád arra, hogy indokolását az ítéletnek a vádlott részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül nyújthassa be.