Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

46 Büntetőjogi Döntvénytár. vény kötelező rendelete folytán jött létre, azonban sem. hatósági, sem általában közhivatalnoki jelleggel nem bír, mint például: a nemzetgyűlés, a törvény­hatósági bizottságok és közgyűlések, a közigazgatási bizottságok, a községi képviselőtestületek. (Kúria 1924 márc. 12. B I. 5654/1923. sz.) indokok: ... Az irányadó való tényállásból a kir. Kúria szintén azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott az általa használt vádbeli kijelentéssel tulajdon képen az egész rendőri őr­személyzetet megvesztegethetőséggel és illetve azzal vádolta, hogy K. Anna K. Dénes rendőrt és annak rendőrtársait szeszes italok­kal megvesztegette. Minthogy azonban ezen tényállítás vaLóságát illetőn a lefoly­tatott bizonyítás alapján megállapítod való tényállásból következ­tetés vonható nem volt, mert hiszen valónak csak az bizonyult, hogy K. Anna egy-két rendőrnek néha valami innivalót vitt, ami azonban még nem egyértelmű K. Dénesnek és az egész őrsze­mélyzetnek a Btk. 470. §^a szerinti megvesztegetésével; minthogy ekként az adott esetben a Bv. 16. §-a alkalmazásba vehető nem volt: ennélfogva úgy találta a kir. Kúria, hogy az alsóbíróságok a vádlott bűnösségét helyesen a törvény megsértése nélkül álla­pították meg, mért is a panaszt, mint alaptalant, a Bpn. 36. §-a értelmében el kellett utasítani. Nem kerülte el a kir. Kúria figyelmét, hogy az alsóbírósá­gok a rendőrőrszemélyzetet törvény által alkotott testületnek minő­sítették és a Bv. 3. §-nak 2. pontját ezen az alapon alkalmazták. Ez a megállapítás ugyanis téves, mert a törvényben említett «törvény által alkotott testület© alatt oly személyösszességet kell érteni, amely ugyan a törvény kötelező rendelete folytán jött létre, azonban sem hatósági, sem általában közhivatalnoki jelleggel nem bír, mint például: a nemzetgyűlés, a törvényhatósági bizottságok és közgyűlések, a közigazgatási bizottságok, a községi képviselő­testületek stb. A fennforgó esetben azonban, bár szintén személy­összesség a vádbeli bűncselekmény tárgya, hatósági közegekről, tehát közhivatalnokokról van szó, kik mint ilyenek a Bv. 3. §. 2. pontjának 5. tétele alá esnek, a személyösszesség pedig csak súlyosbító körülményül szolgál. Ez a téves minősítés azonban nem szolgáltatván a vádlott sérelmére, annak hivatalból való orvoslása a Bp. 385. §-nak vég­bekezdésére való tekintettel mellőzendő volt.

Next

/
Thumbnails
Contents