Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 43 Indokok: A vádlóit a valónak vett tényállás szerint hívatlanul és ismeretlenül arra hívta fel a vizsgálóbíró szobája előtt várakozó ügyfeleket, hogy béküljenek ki, mert ma-holnap visszajönnek a románok és az egész Bihar megye Románia lesz. Mikor pedig az ügyfelek a vádlott ily irányú beavatkozását visszautasították, fenyegette őket és tényállításait többször meg is ismételte. A kir. ítélőtábla megállapította a vádlottnak bűnösségét, a vádlott pedig a Bp. 385. §. I. a) pontja alapján semmisségi panasszal élt, mert őt a vádbeli vétség szándéka nem vezette, tehát tette nem bűncselekmény. A helyes törvényértelmezés szerint a vádbeli vétséget nemcsak megtörténtnek állított valótlan tények állításával vagy híresztelésével lehet elkövetni, hanem olyanokkal is, amelyek, mint a jövő eseményei a lehetőség keretén belül elképzelhetők és telje sedhetők, habár azok. egyelőre csak az állító vagy terjesztő elképzelései, vágyának vagy reményének tárgya is. A valótlan tények állítása egyébként úgyis azt jelenti, hogy végeredményben az illető tények nem megtörtént valóságok, hanem oly elképzelhetőségek, amelyeknek szándékos állítása, terjesztése másra — a jelen esetben az államra, a nemzetre — becsületcsorbító, hitelsértő hatással lehet. Ilyen a közeljövőben való teljesedést jelentő tényállítás van a vádlott nyilatkozatában is, amellyel ő a megszólítottakat ijeszteni s állítótag békülésre hangolni akarta, de amelyről értelmes ember létére kétségtelenül tudhatta azt is, hogy ebben a tényállításban hazája erejének, értékének, ellentálló hatalmának lekicsinylése, tehát állami becsületének, nemzeti önérzetének csorbílása, nemkülönben hitelének ártó sértés is foglaltatik. Ez más beállításban azt jelenti, hogy a vádlott az újabb oláh megszállást csak mint a közeljövő eseményét állította ugyan, de abban benne foglaltatott az a pozitív lényállítás is, hogy a magyar állam, a magyar nemzet nem képes ily betörésnek ellenállani, nem képes azt meghiúsítani, tehát az új megszállás szégyene újra reáhárul. Ez pedig az állami és nemzeti becsületnek tények állításával való oly súlyos megsértése, amely nemcsak ellenségnél árthat, hanem bent a hazában is bizalomsorvasztó. A vádlott tette ennélfogva vádbeli vétség jogi alkotó elemeit mind megvalósította. = A «tény» fogalmához 1. a jelen kötetben 3. sorszám alatt közölt határozatot is. 32. Az 19H:XLI. tc. 3. pontjának alkalmazásában ((törvény által alkotott testület)) alatt oly személyösszességet kell érteni, amely ugyan a tör-