Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

u Büntetőjogi Döntvénytár. 30. Sajtó útján elkövetett rágalmazás esetében nem enyhítő körülmény, hogy a vádlott ellentétes politikai felfogásból eredő felindult kedélyhangulatban írta meg cikkét, Súlyosító körülmény, hogy a sértett ügyvéd és a sértés annak ügyvédi működésére is vonatkozott. Hírlapírónál a büntetlen előélet nem enyhítő körülmény. I; . (Kúria 1924 március 5. B I. 5018/1923. sz.) Indokok: . . Nem fogadta el enyhítő gyanánt az alsóbíróságok által ilyenül felhozott azt a körülményt, hogy a vádlott a közleményekkel közérdeket vélt szolgálni és hogy ellentétes politikai felfogásból eredő felindult kedélyhangulatban írta meg és illetve tette közzé a cikkeket. Mert másnak, különösen bizonyítékok és tehát minden komoly ok nélkül való nyilvános megrágalmazásával és legyalázásával közérdeket egyáltalán nem lehet szolgálni, és mert az esetleges ellentétes politikai felfogás senkit sem jogosíthat fel arra, hogy az ellenfelét a komoly meggyőzés helyett haragból, rágalommal és becsületsértéssel szennyezze be. Viszont súlyosítóul szolgált a rágalmazó és becsületsértő tényállítások és kifejezéseknek erősen halmozott volta és különösen súlyosító, hogy vádlott ügyvédet, tehát nyilvános pályán működő egyént rágalmazott meg és pedig részben annak ügyvédi működése körül is . . . II. (Kúria 1924 febr. 19. B I. 7565/1923. sz.) Indokok.... Az az enyhítő körülmény, amely a büntetlen • előéletben jelentkezik, a nagyobb műveltségű hírlapíró vádlottnál, mint a közéleti szereplés előfeltétele, nem bír oly rendkívüli nyomatékkal, hogy a Btk. 92. §-a alkalmazásának törvényes alapját szolgálhatná . . . 31. Az 1921: III. te. 7. §-ában meghatározott vétséget nemcsak megtörténtnek állított valótlan tények állításával vagy híresztelésével lehet elkövetni, hanem olyanokkal is, amelyek, mint a jövő eseményei a lehetőség keretén belül elképzelhetők és teljesedhetők. (Kúria 1924 febr. 12. B I. 7531/1923. sz.)