Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár elleni izgatás egyik lényeges ismérvéről és a társadalmi osztályok közölt való békét veszélyeztető tényezőről, de nem kívánja az izgatás tényálladékának létrejöttéhez csak azt a fokozott, csak azt a kirobbanáshoz már közelálló, közvetlen veszélyt tartalmazó gyűlöletkeltést, amelyet a kir. ítélőtáblai ítélet ír körül. Az izgatás veszélyeztetési bűncselekmény, amely létrejött, mihelyt a gyülöletkellésbol származható veszély már felismerhető és nemcsak akkor valósul meg, amikor a veszély már tetőfokát eléri vagy ahhoz közeledik. Az utóbbi lehetőségre szorítkozó felfogás a törvény akaratának önkényes megszűkítése, fontos céljának pedig nagy mérvben való meghiúsítása. A vádlott bűnösségét tehát meg kellett állapítani; mert a való tényállásból az sem lehet vitás, hogy a vádlott sajtóközleménye a zsidóság nem mint vallásfelekezet ellen irányul, hanem — a vádlottnak közleményéből világosan kitűnő felfogása szerint — mint a társadalomnak külön osztálya ellen . . . = Kúria: Helytelenítő vélemény, ingerült megjegyzés, kedvezőtlen bírálat^még túlzás esetében sem izgatás; a Blk. csupán a véleménynyilvánítás elfajulását korlátozza, amennyiben a társadalmi rendet és békét védi a szenvedélyek felzaklatására, a gyűlölet lángjának felszítására alkalmas lázításoktól, mert azok az értelmi belátás elhomályosítására és a féktelen indulatok fölkellésére törnek avégett, hogy egyes társadalmi osztályok ellen esetleg tettrekész ellenszenvre, megvetésre ingereljenek. {BDtár XII. 47.) 20. A Btk. 744. §-ának 1. és 4. pontjai alá eső hűtlenség bűntettét követi el az a magyar honos, aki a magyar haderő által ennek céljaira elraktározott fegyverek és lőszerkészletek megőrzésére szolgáló helyiség hollétét az ellenség tudomására hozza. Jóllehet Románia jegyveres ereje békés ürügyet hangoztatva vonult be a magyar állam területére, a megszállás után nem csak a nemzetközi jog értelmében, de tényleges magatartása szerint is ellensége volt a magyar államnak. (Kúria 1924 jan. 18. B I. 5184/1923. sz.) Indokok : ... A védő anyagi semmisségi okok vitatása mellett azt hozza fel, hogy a román haderő nem a magyar állam ellen, hanem az Európa rendjének felforgalására törekvő bolsevikiek ellen viselt hadat s a magyar állam területén előre nyomuló román hadseregnek, amely hadműveleteit nem a magyar állam, hanem a hatalmat bitorló és azzal visszaélő bolseviki bandák ellen folytatta, a magyar terület csupán hadszíntere, amiből