Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

1K Büntetőjogi Döntvény tát. tésekor is magyar honos volt, aki a Blk. 8. §-a értelmében a magyar büntetőtörvényekbe ütköző cselekményeiért akkor is felelős lelt volna, ha azokat külföldön követi is el, akár tudott azoknak kihirdetéséről, akár nem. Annál inkább tartozik felelősséggel a vádlott az adott esetben, midőn teltét Magyarország területén követte el. Ez okból teljesen alaptalan, úgy a büntethetőséget kizáró okra, valamint a Btk. 1. §-ra való hivatkozás is, ez utóbbi különösen azért, mert hiszen a vádbeli tettet az 1921: III. tc. vétségnek nyilvánította és mert ez a tc. az elkövetés idejében már ki volt hirdetve . . . II. (Kúria 1922 okt 11. B II. 5395/1922. sz.) A kir. Kúria: A védelem szerint ... a vádlott cselekménye azért nem bűncselekmény, mert az elkövetés idején a telt elkövetési helye a népszavazás folytán az enlenle-bizottság fennhatósága alatt állott, így közszükségleti cikkek kivitelének tilalmáról szóló magyar rendeletek ott hatályban sem voltak. Ez a védekezés alaptalan, mert a népszavazás alatt sem szűnt meg Sopron város és környéke felelt a magyar impérium, a kivitelt tiltó rendeletek tehát ezen a területen is hatályban voltak. III. (Kúria 1924 jan. 30. B III. 5207/1918. sz.) A kir. Kúria: A további eljárást a 8300/1923. M. E. számú rendelet 16. §-ának 2. pontja alapján megszünteti s az iratokat a rendelet 24. §-ban előírt eljárás végett a 26. §. értelmében ezennel kijelölt budapesti kir. büntetőlörvényszéknek küldi meg. indokok: Az iratok szerint R. János a terhére rótt bűncselekményeket Mezőcsekeden, tehát Magyarországnak a békeszerződéssel megállapított területén kívül követte el és külföldön lakik. Minthogy pedig a vádlott a trianoni békeszerződés rendelkezése alapján külföldi állampolgárrá vált, a rendelkező részben hivatkozott rendelet 16. §-a értelmében az ellene folyamatba tett eljárást meg kellett szüntetni s tekintettel arra, hogy úgy az elsőfokban eljárt tordai kir. törvényszéknek, mint a másodfokban eljárt kolozsvári kir. ítélőtáblának székhelye most már Magyarországon a békeszerződéssel megállapított területén kívül van, a rendelet 24. §-ában előírt eljárás foganatosítása végett az iratokat a rendelet 26. §-a alapján ezennel kijelölt budapesti kir. büntetőtörvényszékhez kellelt küldeni. = Kúria: Ellenséges megszállás ténye még ideiglenesen sem szakítja el a megszállott területet az államtól; a megszállott terület még átmenetileg sem válik külfölddé. A megszállás ténye az államterület jellegét sem államjogi, sem nemzetközi jogi szempontból nem változtatja meg. (BDtár XVI. \.)