Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

4 Bün lelőjo<ji Döntvénytár. gyek ügyes kihasználásával, nyugodt biztonsággal. Ha a főtárgyaláson ideges volt, azt perbeli helyzete idézte elő. Az erkölcsi jelentőségében a legkisebb mértékre lecsökkent, egy enyhítő körülménnyel szemben viszont az alsóbíróságok által helyesen felismert és értékelt súlyosító körülményen felül nyomatékosan súlyosító körülmény még az is, hogy a vádlott társadalmilag oly veszélyes egyén, akit erkölcsi elvek, erkölcsi parancsok semmi tekintetben nem feszélyeznek s akinek cselekményeit jellemerő helyett a legszeszélyesebb ösztönök irányítják. = Egyes vádlottak ellen a bűnvádi eljárást az alsóbíróság a Bp. 472. i-ának megfelelően előállításukig megszüntette és pedig egyikük ellen — aki az orosz tanácsköztársaságnak adatott át — az 1921: XL tc. alapján. 3. L A rágalmazás tényálladékát meghatározó Bv. í. §-a értelmében tény nemcsak az, ami mint megtörtént esemény van közelebbről és egyenesen megjelölve, hanem minden oly állítás, amit közvetlenül lehet bizonyítani és nem pedig más, külön bizonyítandó tényekből vont következtetések útján lehet csak valónak elfogadni. Tényállítást foglal magában bíróra tett az a nyilatkozat, hogy a bíró működése által a magyar igazságszolgáltatás ügyét hazafiság szempontjából veszélyeztetve látja. — //. A kir. törvényszéki orvost a Btk. 461. §-ában megállapított fogalommeghatározás szerint közhivatalnoknak kell tekinteni (Kúria 1923 nov. 21. B II. 4220/1923. sz.) Indokok: . . . Alapos a semmisségi panasznak az a része, melyet amiatt jelentett be, mert a Z. sérelmére elkövetett cselekmény nem rágalmazásnak, hanem becsületsértésnek minősíttetett. A büntetőtörvény szempontjából ugyanis tény nemcsak az, ami mint megtörtént esemény van közelebbről és egyenesen megjelölve, hanem mindaz az állítás, amit közvetlenül lehet bizonyítani és nem pedig más, az állításra vonatkoztatható külön bizonyítandó tényekből vont következtetések útján lehet csak valónak elfogadni. Már pedig a vádlottnak Z. sértettre vonatkozóan tett az az állítása, hogy bírói működése által Sopronban a magyar igazságszolgáltatás ügyét, hazafiság szempontjából veszélyeztetve látja, közveletlenül bizonyítani lehet, aminthogy a vádlott a fegyelmi tárgyaláson ki is jelentette, hogy ez állítását bizonyí-