Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 3 érte autón, hogy a nemzeti tanács elé vigyük, addig sehova sem szabad mennie. Végleges eltávozása előtt azonban a vádlott a villa körül még szétnézett, terepszemlét tartott; sőt az ott tartózkodó csendó'röknek az alagsorban volt helyiségében is széttekintett ; aminthogy előbb egyik-másik csendőrnek rangjelzését, sapkarózsáját is leszedte. A ténymegállapítás szerint a vádlott látogatásának célja az volt, hogy megállapítsa, vájjon gr. Tisza István budapesti lakásán tartózkodik-e, őrzik-e és hogyan közelíthető meg ? Megállapítja a tényállás e látogatás és az aznap délután véghezvitt gyilkos merénylet között való szerves kapcsolatot; mert a merénylet délelőttről ép a vádlott kémlelése miatt maradt délutánra, amikor az be is következett, körülbelül olyan időben, amikorra a vádlott a délutáni eljövetelöket előre jelezte. Valónak elfogadott és megállapított tény végül az is, hogy Gaertner Marcell vádlott 1918 október 31-én délután két autón összes vádlott társaival együtt megjelent gr. Tisza István lakásán, ahová előzően megállapított terv szerint behatoltak, elhelyezkedtek; nevezetesen Gaertner Marcell vádlott a lakás előcsarnokában őrt állott, a tetteseket fedezte, kifelé összeköttetést tartott fönn mindaddig, amíg a tettesek a gyilkosságot végrehajtották, amiben való részvétellel a vádlott utóbb fennen dicsekedett. . . . A védő semmisségi panasza a Bp. 385. 1. b) pontja alapján a vádbeli cselekmény minősítését támadja ; nyilván azért, mert az ölési szándék előre történt megfontolását Gaertner Marcell vádlottnál megállapíthatónak nem tartja. Ez a panasz nem helytálló, mert a való tényállásnak előzményes részei, időbelileg ugyan két részre szétváló, de mégis szerves egységbe összeforró tagoltsága, továbbá a gyilkosság hoszszabb előkészítését a kivitel szervezése, a szerepek szétosztása és a végrehajtás részeinek pontos összevágása a gondos, tudatos és a részletekig menő megfontolás hiánytalanul tökéletes képét nyújtják. E megfontolás, e higgadt készülődés, e tervszerű célratörés pedig talán a legkirívóbban Gaertner Marcell vádlott cselekményéből tűnik ki, aki kémkedő látogatásával a gondos és előrelátó óvatosság, a megfontolva cselekvő elhatározás példáját szolgáltatja, s cselekményének a beosztásával maga bizonyítja, hogy a nyugodt kitervelés keretében higgadt lélekkel végezte el azt, amit reá biztak. A minősítés mindezért törvényes. Ami a Gaertner Marcell vádlottra kiszabott büntetést illeti, azt a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a kir. Kúria sem találta enyhítendőnek; mert e vádlott javára enyhítő körülménynek csak a büntetlen előéletét fogadja el. Az idegesség, a belátási esetleg korlátozó ingerlékenység enyhítőnek nem vehető, mert a vádlott nem erős indulatok hatása alatt cselekedett, hanem látszatos ürü4*