Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. A trianoni békeszerződés idézett 76. cikke így hangzik : «A volt oszt-" rák-magyar monarchia területeinek egyik lakósát sem lehet zavarni vagy zaklatni sem amiatt a politikai magatartása miatt, amelyet az illető 1914 júl. 28. napjá­tól kezdve az említett teriiletek állami fennhatóságának végleges elismeréséig ta­núsított, sem pedig állampolgársági viszonyainak a jelen szerződés alapján való rendezése miatt.)) A francia szövegben: . . . ne pourra étre inquiété ou mo­lesté . . . én raison de son attitűdé pólitique . . . 2. Gróf Tisza István meggyilkolása. A gyilkos­ság hosszabb előkészítése, a kivitel szervezése, a sze­repek szétosztása és a végrehajtás részeinek pontos összevágása, mint a gondos, tudatos és részletekig menő megfontolás megállapításának alapja. Bűnse­gély gyilkosság bűntettében. (Kúria 1923 dec. 5. B L 5-109/1923. sz.) Indokok: ... A valónak elfogadott és a semmisségi panasz felülvizsgálásánál kötelezően irányadó tényállásnak Gaertner Marcell vádlottra vonatkozó része lényegében a következő : Gaertner Marcell vádlott az 1918 októberi forradalom befolyásos emberei előtt is­mert, mindig kéznél levő, minden szerepre kész ember volt. Kü­lönösen megvolt az összeköttetése azokkal, akik maguk között gr. Tisza István meggyilkolásának tervét fölvetették, érlelték, arra embereket kerestek és véghezvitelének módját, idejét, eszközeit meg­hány ták-vetették. Jelen volt Gaertner Marcell vádlott a többi közölt a Lovas-féle vívóteremben tartott azon a titkos megbeszélésen, ami­kor a merénylet véghezviteléhez kiszemelték. Ezen előzmény után Gaertner Marcell 1918 okt. 31-ikén délfelé revolverrel felfegyver­kezve 3—4 fegyveres katona kíséretében gr. Tisza István lakására ment; ahová erőszakkal úgy hatolt be, hogy társaival együtt a villa külső kapuját benyomta s lármásan betolakodott a gróf la­kásának előcsarnokába, ahol hangoztatva, hogy a nemzeti tanács­tól jönnek, katonáit elhelyezte, maga pedig a megjelent háziak ellenzését leküzdve, kierőszakolta, hogy a gróf Tisza Istvánnal hacsak rövid ideig is, de akarata szerint mégis külön szobában négyszemközt beszélhetett. A beszélgetés tárgya különben az volt, hogy a vádlott valami Ruzicska nevű hadbírót keres, akihez egyéb­ként gr. Tisza támogatását kérte s aztán távozott anélkül, hogy magát megnevezte volna. Gr. Tisza István rögtön kijelentette, hogy benyomása szerint a vádlott csak azért jelent meg a laká­sán, hogy ottani viszonyokat kikémlelje. Ezt a kir. törvényszék tényként meg is állapította annak hozzáadásával, hogy a vádlott távozóban azt mondotta kisérő katonáinak: Gyerünk; a Kegyel­mes Úr csak ebédeljen meg, majd délután 4 órakor eljövünü

Next

/
Thumbnails
Contents