Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. A trianoni békeszerződés idézett 76. cikke így hangzik : «A volt oszt-" rák-magyar monarchia területeinek egyik lakósát sem lehet zavarni vagy zaklatni sem amiatt a politikai magatartása miatt, amelyet az illető 1914 júl. 28. napjától kezdve az említett teriiletek állami fennhatóságának végleges elismeréséig tanúsított, sem pedig állampolgársági viszonyainak a jelen szerződés alapján való rendezése miatt.)) A francia szövegben: . . . ne pourra étre inquiété ou molesté . . . én raison de son attitűdé pólitique . . . 2. Gróf Tisza István meggyilkolása. A gyilkosság hosszabb előkészítése, a kivitel szervezése, a szerepek szétosztása és a végrehajtás részeinek pontos összevágása, mint a gondos, tudatos és részletekig menő megfontolás megállapításának alapja. Bűnsegély gyilkosság bűntettében. (Kúria 1923 dec. 5. B L 5-109/1923. sz.) Indokok: ... A valónak elfogadott és a semmisségi panasz felülvizsgálásánál kötelezően irányadó tényállásnak Gaertner Marcell vádlottra vonatkozó része lényegében a következő : Gaertner Marcell vádlott az 1918 októberi forradalom befolyásos emberei előtt ismert, mindig kéznél levő, minden szerepre kész ember volt. Különösen megvolt az összeköttetése azokkal, akik maguk között gr. Tisza István meggyilkolásának tervét fölvetették, érlelték, arra embereket kerestek és véghezvitelének módját, idejét, eszközeit meghány ták-vetették. Jelen volt Gaertner Marcell vádlott a többi közölt a Lovas-féle vívóteremben tartott azon a titkos megbeszélésen, amikor a merénylet véghezviteléhez kiszemelték. Ezen előzmény után Gaertner Marcell 1918 okt. 31-ikén délfelé revolverrel felfegyverkezve 3—4 fegyveres katona kíséretében gr. Tisza István lakására ment; ahová erőszakkal úgy hatolt be, hogy társaival együtt a villa külső kapuját benyomta s lármásan betolakodott a gróf lakásának előcsarnokába, ahol hangoztatva, hogy a nemzeti tanácstól jönnek, katonáit elhelyezte, maga pedig a megjelent háziak ellenzését leküzdve, kierőszakolta, hogy a gróf Tisza Istvánnal hacsak rövid ideig is, de akarata szerint mégis külön szobában négyszemközt beszélhetett. A beszélgetés tárgya különben az volt, hogy a vádlott valami Ruzicska nevű hadbírót keres, akihez egyébként gr. Tisza támogatását kérte s aztán távozott anélkül, hogy magát megnevezte volna. Gr. Tisza István rögtön kijelentette, hogy benyomása szerint a vádlott csak azért jelent meg a lakásán, hogy ottani viszonyokat kikémlelje. Ezt a kir. törvényszék tényként meg is állapította annak hozzáadásával, hogy a vádlott távozóban azt mondotta kisérő katonáinak: Gyerünk; a Kegyelmes Úr csak ebédeljen meg, majd délután 4 órakor eljövünü