Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Tartalomrnutató. Lap tott, amelyek a vádbeli tényállításokkal teljesen egyenértékűek ós nem hagynak fönn beigazolatlanul semmit abból, ami sértőnek minősíttetett. Oly esetben, mikor az állított tények bizonyított valósága kétségtelen, a cselekvésre indító és a való tényeket előidézett okoknak különben is nehezen megmérhető jelentősége vagy súlytalansága közömbös „ _ ~~ 5 29. Nem zárja ki rágalmazás megállapítását az, hogy a vádlott jóhiszeműen állította a sértettről azt a tényt, amelynek valósága bebizonyítást nem nyert. Viszont igen nyomatékos enyhítő körülmény, hogy bizonyos ténykörülmények a vádlottban az állított tény valóságának hitét ébreszthette _. .„ — 43 30. Rágalmazás esetében enyhítő és súlyosító körülmények 44 32. A Bv. alkalmazásában «törvóny által alkotott testület* alatt oly szemólyösszessóget kell érteni, amely ugyan a törvény kötelező rendelete folytán jött létre, azonban sem hatósági, sem általában közhivatalnoki jelleggel nem bír, mint például: a nemzetgyűlés, a törvényhatósági bizottságok és közgyűlések, a közigazgatási bizottságok, a községi képviselőtestületek „„ .„ 45 37. A rágalmazó állítással egyidejűleg használt becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezések vagy cselekmények nem bírálhatók el külön bűncselekményként, hanem beolvadnak a súlyosabb bűncselekménybe,. „ _ „ .._ .... _ 54 38. Időszaki lapban elkövetett rágalmazás vétsége esetében az ítélet közzétételét csakis a sértettnek kifejezett kívánatára lehet elrendelni „ „.___„ _.. „ _.. ~ _ „ _ _„ „_ 55 41. Az oly állítás, mely nincs ugyan közelebbről és egyenesen megjelölve, de amelyet mégis közvetetlenül bizonyítani lehet, a büntetőtörvény szempontjából tényállításnak tekintendő _ 57 44. Újságíró bűnösségének mérlegelése sajtó útján elkövetett rágalmazás esetében „. _ _ _ „ „. _ „ „ 63 50. A Bv. 24. §-ában meghatározott hitelrontás vádja esetében a Bp. bizonyító rendszere szerint nem a vádlottnak kell bizonyítani tényállításainak valóságát, hanem a vádnak kell bebizonyítani, illetve a megfelelő vonatkozó adatok egybegyűjtése alapján a bíróságnak kell megállapítani a vádbeli tényállítások valótlanságát. E vád esetében tehát nincs helye valóság-bizonyításnak (Bv. 13. §.) és csupán azon az alapon, hogy a vádlott nem tudta bebizonyítani a terhére rótt tényállítások valóságát, még nem lehet megállapítottnak venni, hogy azok a tényállítások valótlanok .._ „. .„ .... .„ ,„. „ 70 53. Csendőrjárőr része a csendőrségnek, tehát a sérelmére elkövetett rágalmazás vagy b'ec'sületsértés csupán felhatalmazásra üldözhető. A felhatalmazást az 1922: VII. tc. 7. §-a értelmében a m. kir. belügyminiszter adja meg .... _.. __ .... _ .... 75 54. Az a körülmény, hogy a kir. ügyészség a vád képviseletét nem vette át, mert tévesen csak magánindítványra ós nem felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétségét látta megállapíthatónak, nem változtat a Bp. 2. §.3. bekezdésében foglalt szabálynak kivételt nem tűrő erején. A kir. ügyészség magatartásával szemben a sértett orvoslást kereshet a felügyeleti hatóságnál, magánvádlókép azonban nem léphet fel _„„_„_„ „. 75 74. tHiresztel» a Bv. 1. §-a értelmében az, aki más által állított valamely rágalmazó tényt másoknak tovább ád, illetve más személyekkel közöl és ekként annak hírét tágabb körben terjeszti _ _ „ „ „ „„ „ 100