Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Tartalommutató. XIX Lap 74. Az 1887 : XXVIII. tc. 2. §-a, mely szerint a bíróság abban az esetben, ha a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a rendbün­tetésen felül a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás megindítása iránt intézkedik, a sértettnek azt a jogát, hogy a bűnvádi eljárás megindítását a bíróság intézkedésétől függetlenül kezdeményez­hesse, nyilvánvalóan nem zárja ki. De nem jelenti az idézett §. azt sem, hogy a bűnvádi eljárás ily esetben csupán a bíróság részéről tett feljelentés alapján volna szorgalmazható. A bíró­ság esetleges «intézkedései* egyszerűen igazgatási (adminisz­tratív) lehetőség, amelynek sem megtörténte, sem elmaradása nem befolyásolja az anyagi és az alaki büntetőjog vonatkozó rendelkezéseinek érvényesülését _ „ _ _ „ „„ _ 106 74. Ügyvéd elítélése esetében enyhítő körülmény, hogy a nyilat­kozatot védői előterjesztésének hevében, ügyfele érdekének vé­delmében tette „ „ _ _„„,.__.„„ „ „ _ 106 75. A Bv. 19. §-a alapján a büntetés alól való fölmentés csak oly esetben alkalmazható, ha mindkét sértett egyúttal vádlottként is szerepel 10í> 76. Elítélés rágalmazásért. Abból, hogy valaki a Károlyi-forrada­lom idejében, a háborúvesztés nyomában bekövetkezett poli­tikai fordulat áramlatában az akkor uralomra jutott szociális irányt, majd a forradalmak lezajlása után az ezek pusztító ára­datából kivezető keresztény irányzatot szolgálta publicisztikai és politikai munkásságával, nem következtethető, hogy az illető az egymást felváltó politikai irányokat meggyőződós nélkül, politikai kalandor módjára, önérdekből csak azért támogatta, hogy a mindenkori konjunktúrák kihasználásával magának a különböző politikai uralmak alatt egyéni érvényesülést és jó­létet biztosítson _ _ " 109 82. A rágalmazásnak nem tényálladéki eleme az állított tények valótlanságának tudata. A valótlanság tudata súlyosbító kö­rülmény — — 119 91. A valóság bizonyításának elrendeléséről az alsófokú bíróságnak külön alakszerű határozatot kell hoznia 136 91. A St. 53. §-ának 1. bekezdésében foglalt szabály nem azt je­lenti, hogy a valóság bizonyítása iránt az előterjesztést csak a vádirat közlésétől számított nyolc nap alatt lehet megtenni, hanem azt, hogy az előterjesztést legkésőbb ezen nyolc nap leteltéig kell megtenni; ehhez képest a valóság bizonyítása az előzetes eljárásnak bármely szakában is kérhető s ez a kére­lem alakszerűséghez kötve nincs. Az ily előzetesen előterjesztett bizonyítási kérelem felől is az ítélőbíróságnak kell határoznia 136 91. Az állított tény valóságának bizonyítása csak azokban az esetekben zárja ki a rágalmazás megállapíthatását, amelyek­ben a valóság bebizonyításának a törvény szerint helye van. Helye van a Bv. 13. §. utolsó bekezdése alkalmazásának oly esetben, mikor a sértett nemcsak nem ellenezte a valóság bizonyítását, hanem ahhoz azáltal, hogy a vitás körülményekre az ellenbizonyítás elrendelését kérte, az egyik részlet-körül­ményre pedig a valóság bizonyítását minden irányban kifeje­zetten megengedte, hozzájárulását is adta, sőt a bizonyítás, illetve ellenbizonyítás munkájában tevőleges részt is vett. Ugyanis a Bv. 13. §. utolsó bekezdésének alkalmazásában a sértett kívánságával egyenértékűnek lehet, sőt kell elfogadni a sértettnek egyszerű hozzájárulását is _ _ _~ ~„ 136 b*

Next

/
Thumbnails
Contents