Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Tartalommutató. XIX Lap 74. Az 1887 : XXVIII. tc. 2. §-a, mely szerint a bíróság abban az esetben, ha a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a rendbüntetésen felül a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás megindítása iránt intézkedik, a sértettnek azt a jogát, hogy a bűnvádi eljárás megindítását a bíróság intézkedésétől függetlenül kezdeményezhesse, nyilvánvalóan nem zárja ki. De nem jelenti az idézett §. azt sem, hogy a bűnvádi eljárás ily esetben csupán a bíróság részéről tett feljelentés alapján volna szorgalmazható. A bíróság esetleges «intézkedései* egyszerűen igazgatási (adminisztratív) lehetőség, amelynek sem megtörténte, sem elmaradása nem befolyásolja az anyagi és az alaki büntetőjog vonatkozó rendelkezéseinek érvényesülését _ „ _ _ „ „„ _ 106 74. Ügyvéd elítélése esetében enyhítő körülmény, hogy a nyilatkozatot védői előterjesztésének hevében, ügyfele érdekének védelmében tette „ „ _ _„„,.__.„„ „ „ _ 106 75. A Bv. 19. §-a alapján a büntetés alól való fölmentés csak oly esetben alkalmazható, ha mindkét sértett egyúttal vádlottként is szerepel 10í> 76. Elítélés rágalmazásért. Abból, hogy valaki a Károlyi-forradalom idejében, a háborúvesztés nyomában bekövetkezett politikai fordulat áramlatában az akkor uralomra jutott szociális irányt, majd a forradalmak lezajlása után az ezek pusztító áradatából kivezető keresztény irányzatot szolgálta publicisztikai és politikai munkásságával, nem következtethető, hogy az illető az egymást felváltó politikai irányokat meggyőződós nélkül, politikai kalandor módjára, önérdekből csak azért támogatta, hogy a mindenkori konjunktúrák kihasználásával magának a különböző politikai uralmak alatt egyéni érvényesülést és jólétet biztosítson _ _ " 109 82. A rágalmazásnak nem tényálladéki eleme az állított tények valótlanságának tudata. A valótlanság tudata súlyosbító körülmény — — 119 91. A valóság bizonyításának elrendeléséről az alsófokú bíróságnak külön alakszerű határozatot kell hoznia 136 91. A St. 53. §-ának 1. bekezdésében foglalt szabály nem azt jelenti, hogy a valóság bizonyítása iránt az előterjesztést csak a vádirat közlésétől számított nyolc nap alatt lehet megtenni, hanem azt, hogy az előterjesztést legkésőbb ezen nyolc nap leteltéig kell megtenni; ehhez képest a valóság bizonyítása az előzetes eljárásnak bármely szakában is kérhető s ez a kérelem alakszerűséghez kötve nincs. Az ily előzetesen előterjesztett bizonyítási kérelem felől is az ítélőbíróságnak kell határoznia 136 91. Az állított tény valóságának bizonyítása csak azokban az esetekben zárja ki a rágalmazás megállapíthatását, amelyekben a valóság bebizonyításának a törvény szerint helye van. Helye van a Bv. 13. §. utolsó bekezdése alkalmazásának oly esetben, mikor a sértett nemcsak nem ellenezte a valóság bizonyítását, hanem ahhoz azáltal, hogy a vitás körülményekre az ellenbizonyítás elrendelését kérte, az egyik részlet-körülményre pedig a valóság bizonyítását minden irányban kifejezetten megengedte, hozzájárulását is adta, sőt a bizonyítás, illetve ellenbizonyítás munkájában tevőleges részt is vett. Ugyanis a Bv. 13. §. utolsó bekezdésének alkalmazásában a sértett kívánságával egyenértékűnek lehet, sőt kell elfogadni a sértettnek egyszerű hozzájárulását is _ _ _~ ~„ 136 b*