Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Tartalommutató. XVII egységet alkotnak, habár egy időszaki lapszám keretében több feliratú közlemény tartalmazza is azokat _„..___.__ 53 43. A St. 44. §-ában előforduló «hív szellemű és igaz közlés» kitételnek természetes, nyelvtani és jogi értelme az, hogy a közlés az eseményeket tárgyilagosan ismertesse, ne legyen egyoldalú, ne mutasson irányzatosságot, egyszóval feleljen meg a történeti igazságnak. Aki igazat, csak igazat és teljes mórtékben igazat ír, azt védi a St. 44. §-ának a felősségrevonást kizáró rendelkezése ________________„_ 61 45. A kiadónak és a nyomda tulajdonosának a St. 40. ^-án alapuló felelőssége csupán a St. 32. §-a szerinti sajtóbűncsslekmények esetében állapítható meg. Az 1921 : III. tc. 7. §-ában meghatározott vétség nem lévén sajtóbűncselekmény, a bűnügyben félnek nem tekinthető kiadó és nyomdatulajdonos ellenében kizárólag ezen minőségüknél fogva marasztaló ítélet nem hozható„ „. _ „., __ _ _ .... .„ .„ 65 46. Sajtórendőri vétség esetében a kiadónak és a nyomda tulajdonosának a St. 40. §-án alapuló felelőssége nem állapítható meg ; ily vétség miatt a pénzbüntetésért és a bűnügyi költségért csak az elítélt vádlott felelősségét lehet megállapítani „_ 66 49. A St. 43. §-ában említett «sértett fól» elnevezés alatt a «vádlót» kell érteni „ __.__._„.„„.„_ 70 58. A bűnpártolás sajtóbűncselekményre nézve is elkövethető „ 81 81. Valamely lap második kiadásában különben is eltérő szövegezéssel újból megjelent közleményért a St. 37. §. 2. bekezdése alapján t mint átvevő, a lap felelős szerkesztője felelős — „119 89. Az 1921:111. tc. 7. §-ában meghatározott vétség, ha sajtó igénybevételével követtetett el, sajtóbűncselekmény, amelynek megtorlásánál a St. rendelkezéseit kell alkalmazni „. _ 125 89. Csupán sajtóbűncselekmóny megállapítása esetében lehet a St. 40. §-a alapján — perbevonásuk nélkül — a kiadó, valamint a nyomdatulajdonos felelősségét megállapítani x_ _ _ _ 125 91. A St. 53. §-ának 1. bekezdésében foglalt szabály nem azt jelenti, hogy a valóság bizonyítása iránt az előterjesztést csak a vádirat közlésétől számított nyolc nap alatt lehet megtenni, hanem azt, hogy az előterjesztést legkésőbb ezen nyolc nap leteltéig kell megtenni; ehhez képest a valóság bizonyítása az előzetes eljárásnak bármely szakában is kérhető s ez a kérelem alakszerűséghez kötve nincs. Az ily előzetesen előterjesztett bizonyítási kérelem felől is az ítélőbíróságnak kell határoznia _ ~~ — ~ — ~~ ~~ — 136 1914: XLI. tc. A becsület védelméről szól. (Bv.) 3. A rágalmazás tényálladékát meghatározó Bv. 1. §-a értelmében tény nemcsak az, ami mint megtörtént esemény van közelebbről ós egyenesen megjelölve, hanem minden oly állítás, amit közvetlenül lehet bizonyítani ós nem pedig más, külön bizonyítandó tényekből vont következtetések útján lehet csak valónak elfogadni. Tényállítást foglal magában bíróra tett az a nyilatkozat, hogy a bíró működése által a magyar igazságszolgáltatás ügyét hazafiság szempontjából veszélyeztetve látja ... 4 4. Az állított tény valósága akkor nyert bizonyítást, ha a vádlott súly, erő, jelentőség ós lényeg tekintetében bizonyítékokat nyújBüntetőjogi Döntvénytár. XVII.