Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Tartalommutató. hivatali személyzet tagjai is értendők. — II. A Btk. 479. §-ának tényálladékához nem tartozik az ártalom tényleges bekövet­kezése, elég, ha a közlés akár az állam, akár magános érde­kének ártalmára szolgálhatott _ „. _ .... ___„_ — 77 484. §. 94. Eendőrnek hozzáférhetlenség tekintetében követendő például kell szolgálnia; ha magát megvesztegetteti, állásában meg nem hagyható (Btk. 484. §.)_ .... „_„_„__„_142 1880 : XXXVII. tc. A Btk. Életbeléptetéséről. (Btk. Élt.) 72. A feltételes szabadságra bocsájtott vádlott által a szabadságá­nak tartama — tehát a büntetés végrehajtása — alatt elkövetett bűncselekmény, annak korábbi elítéltetése alapjául szolgáló bűncselekményeivel bűnhalmazati kapcsolatban nem áll, ezért ily esetben nem összbüntetés szabandó, hanem a büntetések egyesítendők „____________ 102 1887: XXVIII. tc. Az ügyvédi rendtartás módosításáról. 74. Az 1887: XXVIII. tc. 2. §-a, mely szerint a bíróság abban az esetben, ha a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a rendbün­tetésen felül a fegyelmi vagy bűnvádi eljárás megindítása iránt intézkedik, a sértettnek azt a jogát, hogy a bűnvádi eljárás megindítását a bíróság intézkedésétől függetlenül kezdemé­nyezhesse, nyilvánvalóan nem zárja ki. De nem jelenti az idé­zett §. azt sem, hogy a bűnvádi eljárás ily esetben csupán a bíróság részéről tett feljelentés alapján volna szorgalmazható. A bíróság esetleges «intézkedése» egyszerűen igazgatási (admi­nisztratív) lehetőség, amelynek sem megtörténte, sem elmara­dása nem befolyásolja az anyagi és az alaki büntetőjog vonat­kozó rendelkezéseinek érvényesülését _ _ _„_.___ 106 1896: XXXIII. tc. A bűnvádi perrendtartásról. I. FEJEZET. Általános rendelkezések. 54. Az a körülmény, hogy a kir. ügyészség a vád képviseletét nem vette át, mert tévesen csak magánindítványra és nem felhatal­mazásra üldözendő rágalmazás vétségét látta megállapítható­nak, nem változtat a Bp. 2. §. 3. bekezdésében foglalt szabály­nak kivételt nem tűrő erején. A kir. ügyészség magatartásá­val szemben a sértett orvoslást kereshet a felügyeleti hatóságnál, magánvádlókép azonban nem léphet fel „. .... „ „ _ 75

Next

/
Thumbnails
Contents