Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. zandó)), a l>tk. 101. §. első bekezdése szerint pedig ((különböző nemű szabadságvesztésbüntetések között a bűntettekre megállapított s ez utóbbiak között a hosszabb tartamú tekintendő súlyosabbnak)) és a második bekezdés szerint a 20. §-ban megállapított sorrend csak akkor határoz, ha tartamuk egyenlő. Ezekből a rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy amidőn a bíróság a Btk. §6., 99. §-ainak alkalmazása esetében bűntettekre szab összbüntetést s a bűntettek egyikére a törvény fegyházbüntetést, másikára pedig börtönbüntetést állapít meg (arra az esetre, ha a konkurráló cselekmények egyike államfogházzal büntetendő, a Btk. 101. §. harmadik bekezdése külön intézkedést tartalmaz), ha ezeknek a törvényben megállapított tartama egyenlő, a 20. §-ban megállapított sorrend szerint az összbüntetést fegyházban, ellenesetben pedig abban a büutetési nemben kell kiszabni, amelynek tartama a Btk. különös részében foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett hosszabb. A Btk. 391. §-a alá eső és öt évig terjedhető börtönnel ' büntetendő közokirathamisítás és a Btk. 467. §-a alá eső> s ugyancsak öl évig terjedhető fegyházzal büntetendő megvesztegetés bűntetteinek halmazata esetében tehát az összbüntetést fegyházban, ellenben ugyanezen közokirathamisítás és a Bn. 42. §. első tétele szerint három évig terjedhető fegyházzal büntetendő hamis vagy hamisított pénz csalárd használata bűntetteinek halmazata esetében az összbüntetést börtönben kell kiszabni. A Btk. 104. §-a és a Bp. 518. §. hetedik bekezdése értelmében ugyancsak a fenti szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha valaki külön ítéletek által többrendbeli szabadságvesztésbüntetésre ítéltelett. Minthogy azonban ily esetben már nem halmazatban levő bűncselekményekre összbüntetés kiszabásáról, hanem a már külön-külön kiszabott szabadságvesztésbüntetéseknek utólag összbüntetésbe foglalásáról (Bp. 517. §. első bekezdés) van szó, nyilvánvaló, hogy a Bp. 518. §-ában foglalt jogszabály alkalmazásánál, abban az esetben, ha a kiszabott büntetések neme különböző (börtön és fegyház) s tartama sem egyenlő, egyedül az lehet irányadó, hogy az összbüntetésbe foglalandó fegyház- és börtönbüntetések közül melyiknek tartama a hosszabb s az összbüntetést a hosszabbtartamú, tehát — a Btk. 101. §. első bekezdése szerint — súlyosabbnak tekintendő büntetési nemben kell megállapítani. Az előrebocsátottakból kétségtelenül következik tehát, hogy a két és fél évi fegyházbüntetés és öt évi börtönbüntetés helyett megállapítandó összbüntetést börtönben kellett volna kiszabni . . .