Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. (Kúria 1924 rfiárc. 19. B II. 6B43/1923; sz.) Indokok: A kir. ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ítélete ellen F. ügyvéd, aki már az eisőfokon a fiatalkorú vádlott védelmében járt el — az ítéletnek a kir. törvényszék által történt kihirdetésekor, mint kirendelt védő semmisségi panaszt jelentett be — amely panaszt a kir. törvényszék abból az okból utasította vissza, mert nevezett ügyvéd a fiatalkorú vádlottat az elsőfokon nem mint megbízott, hanem mint a kir. törvényszék által kirendelt védő képviselte — s ezért, minthogy a kir. ítélőtábla előtt a fiatalkorú vádlott érdekében közvédő járt el, aki a kir. ítélőtábla ítéletét megnyugvással tudomásul vette — a kirendelt védőnek külön pei'orvoslati joga nincsen. A kir. törvényszék e végzése ellen a nevezett védő perorvoslattal élt s habár azt tévesen a Bp. 384. §. 9. pontjára alapított semmisségi panasz formájában jelentette be, a kir. Kúria ezt a bejelentett perorvoslatot a Bp. 378. §. első bekezdésében foglaltakra tekintettel, a Bpn. 30. második bekezdése alapján felfolyamodásnak tekintette és ezt a felfolyamodást alaposnak találta. Az Fb. 39. §. 2. pontja szerint ugyanis a másodfokú bíróság ítélete ellen a «védő» is élhet semmisségi panasszal. Ez a törvényhely a kirendelt és megbízott védő közt külömbséget nem tesz. Ebből, úgyszintén a Bp. 57. §, második és harmadik bekezdésében foglaltakból a kir. Kúria azt következtetést vonta le, hogy a fiatalkorú vádlott érdekében az elsőfokon eljárt ügyvédnek, mint védőnek semmisségi panasza, mint arra «nem jogosult egyénnek) panasza visszautasítható nem volt és pedig annál kevésbé, mert az elsőfokon is már eljárt védő — még ha eljárása nem is a vádlott külön megbízatásán, hanem hivatalból történt kirendelésen alapult, mint vádlottnak ez ügyben szerepelt különvédője — a másodfokon eljárt közvédővel nem azonosítható. A kir. Kúria ez okból a kir. törvényszék végzését a Bp. 379. §. negyedik bekezdése alapján megváltoztatta és a védő állal bejelentett semmisségi panaszt elfogadta ... = V. ö. a jelen kötetben 65. sorszám a. közölt határozatot is. 67. Két és fél évi fegyházbüntetés és öt évi börtönbüntetés helyett az összbüntetést börtönben, nem pedig jegyházban kell kiszabni. (Kúria 1923 dec. 14. B I. 7001/1923. sz.) Indokok: ... A Btk. 99. §-a szerint ugyanis ((bűntetteknek vagy ezeken felül más büntetendő cselekményeknek halmazánál az azokra megállapítottak közül a legsúlyosabb büntetés alkalma-