Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 87 62. A Fb. 39. §-a alapján használható semmisségi panasz bejelentésénél nem kell alkalmazkodni •a Bp. és a Bpn.-ban felvett semmisségi okokhoz, mert a Fb. 39. §-a olyan lényeges törvénysértések miatt való panaszt is megenged, amilyenért a Bp. rendszerében perorvoslatnak helye nincs. (Kúria 1924 szept. 16. B Ií. 830/4924. sz.) Indokok: A vádlott és védője az anyagi jogi semmisségi ok közelebbi megjelölése nélkül jelentettek be a Bp. 385. §. i. a) és b), 2. pontja és a Fb. 39. §. 2. pontja alapján semmisségi panaszt. A kir. Kúria a semmisségi panaszoknak a tévesen a Bp. 385. §. 1. a) és b) pontjára történt hivatkozás mellett bejelentett és nyilvánvalóan az alsóbbfokú bíróságok által valónak vett tényállásnak a helyességét támadó részét — az Fb. 57. §. első bekezdése szerint alkalmazandó Bp. 434. §. harmadik bekezdése értelmében, mint törvényben kizártat, visszautasította. Ennek a visszautasításnak perjogi okai részletesebben a következők : A semmisségi panasz alapjául szolgáló okok tekintetében a magyar büntető perjog területén érvényes szabályok szerint három rendszer van érvényben: Az első a Bp. felsoroló rendszere, amely abban áll, hogy a Bp. a 384. és a 385. §-aiban, a Bpn. pedig a 29. §-ában pontosan megjelöli azokat az alaki és anyagi jogi törvénysértéseket, amelyek a semmisségi panasz okai lehetnek. Szabály, hogy más, e felsoroláson kívül álló törvénysértés semmisségi panasz tárgya nem lehet s ha mégis azzá tétetnék, mint törvényben kizárt, visszautasításban részesülne. Ezt a rendszert egészében fenntartja a sajtójog is, tehát a semmisségi panasz alapja itt is elsősorban a Bp. és a Bpn. föntebb felhívott helyein megjelölt alaki és anyagi jogi okok, azonban emellett a felsorolási rendszer mellett a St. 56. §-a az általános elvi kijelentés rendszerét is behozza, kimondván, hogy a Bp. és a Bpn. semmisségi okain felül a St. III. és IV. fejezetében foglalt alaki és anyagi jogszabályok megsértése is semmisségi ok, tehát alapja lehet a semmisségi panasznak. A semmisségi okokat teljesen kizáró, tiszta elvi rendszert a Fb. hozta be, amelynek 39. $-a szerint a semmisségi panasz csak a törvény lényeges rendelkezéseinek megsértése miatt használható. Itt tehát nem irányadók, sőt figyelembe sem jönnek, a Bp. és a Bpn. semmisségi okai, mert a sérelem általában az