Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. el is háríthatta volna (BDtár II. \\% HL 88., IV. 375., VIII. 109.) — 1. Fegyvergondatlanság : BDtár IV. 29., 177., VII. 225., VII. 177., BJT. XLIX. köt. -329. I., LIII. köt. 338. I., LV. k. 81.1. — II. Autó-gondatlanság : BDtár IV. 171., BJT. L. köt. 5. I., LXVI. köt. 315. I.," LVIII. köt. 33. és 202. I., LXV. köt. 13. I., LXVII. köt. 24.1. — III. Szülésznő gondatlansága : BJT. LXII. köt. 235.1., LXVIII. köt. 27. I. 65. A hűtlenség jogi tárgya nemzetközi viszonylatban a magyar államnak hatalmi állása, biztonsága^ amelyet veszélyeztet, megsért, csökkent mindaz a magyar honos, aki a Btk. W. §-ában felsorolt, illetve jellemzett cselekményeivel az ellenséget támogatja, előnyhöz juttatja és ezzel a saját hazájától erőket von el. Az a körülmény, hogy a támogatás nem nagyarányú, hanem minőségileg és mennyiségileg csekélyebb jelentőségű, a hűtlenség tény álladéka szempontjából közömbös. (Kúria 1923 ápr. 17. B I. 272 1923. sz.) Indokok: ... A kir. ítélőtábla a Btk. 144. §. 4. pontjában meghatározott hűtlenség bűntettének vácija alól a vádlottat — bűncselekmény hiányában — a Bp. 326. §. 1. pontja értelmében felmentette. E felmentés jogi okát a kir. ítélőtábla lényegileg abban jelöli meg, hogy a hűtlenség bűntettének mindig az állam külbiztonságát kell veszélyeztetnie, erre pedig a vádlottnak azon cselekményéből, hogy egy-két revolvert lefoglalt, csempészárúkat elkobzott és két katonát szállásra és élelmezésre a sértettre erőszakkal rákényszerített, jogi következtetést vonni nem lehet. Nem lehet azért sem, mert e cselekményeknek nyilvánvalóan közbiztonsági és financiális oka volt, s nem szolgálták az ellenség hadiszere és élelmi eszközei növelésének célját. E felmentés ellen a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján semmisségi panasszal élt. Ez a panasz alapos. A hűtlenség jogi tárgya nemzetközi viszonylatban a magyar államnak hatalmi állása, biztonsága, amelyet veszélyeztet, megsért, csökkent mindaz a magyar honos, aki a Btk. 144. §-ában felsorolt, illetve jellemzett cselekményeivel az ellenséget támogatja, előnyhöz juttatja és ezzel a saját hazájától erőket von el. A sérelem, a veszélyeztetés lehet sokféle úgy anyagi értékben, mint a jelentőség tekintetében. Különösen a Btk. 144. §. 4. pontjában körülírt és az ellenségnek juttatott segély is annyiféle lehet, amennyifélét a különféle társadalmi állású, befolyású, anyagi