Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)
Büntetőjogi Döntvénytár. 57 és szellemi erejű magyar honosok az ellenségnek megszerezni képesek. Ám az a körülmény, hogy az ellenség ily irányú segítése lehet nagyárányú és végzetes jelentőségű, az egyszerű földmíves embernek tőle telhető segélyét nem teszi szabaddá, büntetlenné. Az apró hűtlenségeknek a törvény sehol sem biztosít büntetlenséget azért, mert nem vállak épen végzeleseEké. Az adott esetben a vádlott... a hazája egy részét megszálló ellenségnek az ő befolyása és tehetősége körében úgy kedvezett, azt úgy segítette, hogy a lefoglalt fegyvert neki juttatta, a csempészektől elvett árút, leginkább élelmiszereket neki szolgáltatta be és két katonáját szállásra és élelmezésre másra rákényszerítette. Ezek a cselekmények olyan természetűek, hogy azokkal a vádlott az ellenség hadiszerét, élelmi eszközeit szándékosan, tőle telhetően szaporította, s ezzel az ellenséget segítette, vagyis a lltk. 144. §. 4. pontjában körülírt törvényes tényálladékot megvalósította. Ezen mit sem változtat az a mellékes körülmény, hogy a vádlott cselekményeinek elkövetésével más célokat is szolgait; valamint nem teszi büntetendő cselekménvét nem bűncselekménnyé az a természete, hogy az minőségileg és mennyiségileg nem jelentett az ellenségre nézve nagy segélyt. Ezek a körülmények az alanyi bűnösség fokát mindenesetre befolyásolják, de magán a fennforgó bűnösségen mit sem változtatnak . . . = Kúria • A. hűtlenség akkor is megállapítandó, ha aj szolgáltatás kisebb mérvű és ha az nem valamely nagyobb haderő, hanem annak egy kisebb részének javára történt. BDtár IX. 233. 66. Ellenséges hatalomtól megszállott magyar területén a megszálló katonai parancsnokságot a magyar Btk. szerint hatóságnak kell tekinteni. Aki ily katonai parancsnokság előtt magyar állampolgárt a megszálló hatalom sérelmére elkövetett kémkedéssel tudva hamisan vádol: a Btk. 227. §-a aláeső bűntettet követi el. ^ ^. jg g } 100g,im sz ) Indokok.... A vádlott bűnösségének megállapítása az előrebocsátottak szerint megfelelő perorvoslattal megtámadva nincs ugyan, de tekintettel az esetnek különös természetére, továbbá arra, hogy az alsóbírósági döntés gyakorlati előzmény nélkül áll, a kir. Kúria hivatalból megvizsgálta azt is, vájjon a vádbeli tett a Btk. szerint bűncselekmény-e, illetve, hogy a vádlott bűnösségének megállapítása nem történt-e a törvény ellenére és a vádlott sérelmére. A kir. Kúria úgy találta, hogy a vádbeli cselekmény