Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

54 Büntetőjogi Döntvénytár. hattá a szándékán kívül bekövetkezett eredményt. Aki ezen eredménynek előrelátása mellett cselekszik, tehát bár tudja az eredményt, mégis elköveti a cselekményt, azt nem gondatlanság, hanem már szándékosság terheli. — /. Gondatlanság lőfegyverkezelés körül. — //. Autó-gondatlanság. — ///. Szülésznő gondatlansága. I. (Kúria 1923 máj. 30. B II. 1543/1923. sz.) Indokok.... Téves a kir. ítélőtábla ítélete indokolásának az a kiindulópontja, hogy gondatlanság miatt büntetőjogi felelősség csak az ellen állapítható meg, aki előre látta vagy előre láthatta a szándékán kívül bekövetkezett eredményt. Mert azt, aki ezen eredménynek előrelátása mellett cselekszik, tehát bár tudja az eredményt, mégis elköveti a cselekményt, nem gondatlanság, hanem már szándékosság terheli. Gondatlanság akkor forog fenn, ha a tettes a mindennapi életben megkövetelt közönséges elővigyázatot elmulasztotta. A megállapított lényállás szerint ez a mulasztás mindkét vádlottat terheli. Mindkét vádlott katonaviselt ember s így különösen is ismeri a lőfegyverek veszélyességét. Ennek dacára egyik vádlott sem győződött meg arról, hogy van-e még töltény a forgópisztolyban, amiről pedig a kellő elővigyázatosság mellett meggyőződhetett volna. Minthogy J. Lajos ezen mulasztás folytán tényleg egy töltött pisztolyt adott át megtekintés végett K. Sándornak s nem intette ezt vigyázatra akkor sem, mikor látta, hogy K. Sándor a pisztolyt próbálgatja, K. Sándor pedig ezt a pisztolyt, amelynek töltött volta felől szintén nem győződött meg, szobában, ahol kívüle még ketten voltak, próbálgatta s a pisztoly ennek folytán el is sült és a lövedék a falról visszapattanva a szobában tartózkodó J. Lajosnét találta, aki a fején szenvedett sérülés következtében meghalt, nyilvánvaló, hogy mindketten gondatlanul jártak el, mert a mindennapi közönséges elővigyázatosság mellett gondolniok kellett volna arra, hogy a pisztolyban mégis lehet — aminthogy volt is — még töltény s ez esetben a pisztolynak próbálgatása emberhalált okozhat. Nem menti legföljebb csökkenti K. Sándor bűnösségét az a körülmény, hogy ő a pisztolyt felfelé tartva próbálgatta, mert mint katonaviselt ember azt is tudhatta, hogy a szobában falról visszapattanó lövedék is okozhat halálos sérülést. Ezekre tekintettel a vádlottak bűnösségét megállapítani kellett...