Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 47 zel 1.000,000 K-s eladásnál 8568 K nyereség olyan csekély, mely az üzérkedés célzatát már egymagában kizérja. „ . J (Kúria 1923 jan. 17. B II. 7226 1922. sz.) = Az áremelkedés lehetősége és valószínűsége mint lényálladéki elem : BDtár XV. 62. — Árdrágításra alkalmasság mint ténválladéki elem : Kúria 1021. B II. 3320.) 55. Az üzérkedés fogalma a nyerészkedést feltételezi ugyan, minthogy azonban az 1920: XV. tc. 1. §-ának 4. pontja a nyerészkedést nem mint eredményt, hanem csak mint célzatot kívánja meg, elköveti ezt a vétséget az is, aki üzérkedés céljából közszükségleti cikk árát az árúnak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel drágítja, még ha reá nézve ez a közbenső kereskedése veszteséggel járt volna is. (Kúria 1922 jan. 18. B II. 3743/1921. sz.) 56. Abból a tényből, hogy a vádlott — aki füszerkereskedő — az általa eladott cukorért olyan árt követelt, amely a törvényben említett körülmények tekintetébe vételével a méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magában, nem következik, hogy a cukor adásvételével, hivatásánál fogva, üzletszerűen foglalkozó vádlott, az árúuzsorát is üzletszerűen követte volna el. 1923 jan 1Q B ,{ 5980/1922 sz} = Czletszerűség megállapítása : amikor a vádlott — aki pék — hónapokon át maximális áron felül árusította a kenyeret (1. §. 1. pont, BDtár XIV. 32.), továbbá mikor a vádlott — aki fodrász — foglalkozása körében tartósan lépte túl a maximálás munkadijat (1. §. 3. pont, BDtár XIV. 37.). — Tűzifa elárusításával elkövetett üzérkedés akkor üzletszerű, ha a vádlott az árusítást állandó foglalkozáskép űzte : BDtár XV. 20. — (zletszerűség megállapítása, mikor a vádlott az ártúllépést tervszerűen állandó gyakorlattal, ismételve, abból a célból követte el, hogy az keresetforráskép jövedelmezzen : Z?/7'LXX1V. L, 24. lap. 57. Az Ube. értelmében a Bp. 38k. §. 9. pontja alapján semmiségi panasz nem használható, és a