Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

16 Büntetőjogi Döntvénytár. lás és viszonteladás közötti többletből tartotta fenn magát, miután iparát nem gyakorolta. (Kúria 1923 márc. 6. B II. 8136/1922. sz.) = Az árú rendes forgalmi útja : termelő, nagykereskedő, kiskereskedő, fogyasztó; láncolás, ha az árú második nagykereskedő vagy második kiskereskedő kezén is átmegy: BDlár XIV. 4. — Kúria : A vádlott, aki hentes és mészáros, a kereskedőtől vásárolt sertéseket nem a fogyasztóhoz, hanem nyerészkedés céljából vele egyrangú kereskedőhöz — hentes és mészároshoz — juttatta. Erre a közbenső kereskedésre, amely az árút a fogyasztó rovására nyilvánvalóan drágította, az árúnak a fogyasztóhoz juttatása végett nem volt szükség. (1922. B II. 7391.) — Elítélés, mikor a vádlott — aki piaci árús — a szintén csak a fogyasztók részére való eladásra jogosított másik piaci árústól 190 K-ért vásárolt tejfelnek literjét nyilt piacon 200 K-s árban árusította •fogyasztók részére. (1923. B II. 462.) 53. Minthogy a budapesti piacokon a cselekmény elkövetése idejében a gesztenyének kicsinybeni ára 62—70 K között ingadozott és a legjobb minőségű magyar gesztenye legmagasabb eladási ára sem haladta meg kicsinyben a 80 K-t, a vádlott azáltal, hogy a gesztenyét nagyban 80 K-ért szerezte be és 90 K-ért árusította kicsinyben, árdrágítást követett el, mert a gesztenyét nyilván közvetlen a fogyasztók részére árusítótól vette nagyban, miáltal a cikk árát az árúnak a fogyasztóhoz juttatása végett nem szükséges közbenső kereskedéssel drágította. (Kúria 1923 február 21. B II. 7799/1922. sz.) = Kúria : Elítélés, mikor a vádlott azt a cikket, amelynek piaci ára a lakóhelyén 18 K volt, más helyről ugyanannyiért szerezte be és 4 K-val drágábban árusította (BJT LXX1V. k., 104. I.). — Elítélés, mikor a vádlott a burgonyát a tájékoztató árnál drágábban vásárolta és még magasabb áron adta el (BJT LXXIV. k., 104. I.). — Ahhoz, hogy a közbenső kereskedés bűncselekmény legyen, szükséges az is, hogy a közszükségleti cikk drágítása üzérkedés •céljából a fogyasztó rovására történjék. Nem drágítja a közszükségleti cikk árát, üzérkedés céljából, a fogyasztó rovására olyan közbenső kereskedés, amely a közszükségleti cikket a fogyasztóhoz vezető útjában a törvény értelmében •erre jogosult hatóság részéről megszabott legmagasabb áron alól juttatja tovább, még ha a forgalmi útba való kapcsolódás szükségtelen volt is. (1922. B II. 4677.) 54. A nem szükséges közbenső kereskedés, egyéb feltételek fenforgása esetében is csak akkor bűncselekmény, ha üzérkedés céljából történt, ámde kö-