Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. végzelt munkáért 889 K-t, egy órai munkaidőre tehál több mint 177 K-t számítolt, olyan ellenszolgáltatást követelt, mely — te­kintettel az összes körülményekre, különösen a gazdasági élet viszonyaira is — a saját szolgáltatásának értékét szembetűnően eránytalanul meghaladja . . . A büntetés kiszabásánál a kir. Küria súlyosító körülményt nem észlelt, ellenben azt, hogy a vádlott a 70. életévét meg­haladta anélkül, hogy büntetve volt volna, annyira nyomatékos enyhítő körülményül, mérlegelte, mely a büntetésnek a Btk. 92. §-ának alkalmazásával való rendkívüli enyhítését indokolja . . . III. (Kúria 4922 febr. 28. B H, 6007/1922. sz.) indokok: ... A bűnösség kérdésében használt semmisségi panasz alaptalan azért, mert az uzsorabíróságnak azon ténymeg­állapításából, hogy a sértett telefon útján két cserépkályha kitisztí­tására szólította fel a vádlott üzemét, s onnét anélkül, hogy a kályhákat bárki is megtekintette volna, telefon útján nyomban azt a választ kapta, miszerint ezt a munkát darabonként 100 K-ért vállalják, -továbbá azon ténymegállapításból, hogy a munkát végző segéd, külön megegyezést nem kötőit a sértettel, ilyen megegye­zésről a vádlott előtt sem tett említést, hanem a telefonüzenetnek megfelelően két kályha kitisztításáért 200 K-t számlázott és vett fel a sértettől, a kir. Kúria nem az uzsorabíróság által levont azt a jogi következtetést találta helytállónak, hogy a vádlott hivatásából folyó felügyeleti és ellenőrzési kötelességét gondatla­nul elmulasztotta, hanem azt, hogy a vádlott — mint szakértő tudta, hogy nagyobb javítási munkálatokat a segédje nem végzett, és őt 200 K díjazás meg nem illeti, így tehát akkor, amidőn a közszükséglet tárgyául szolgáló munkateljesítésre vonatkozó szer­ződésnél, mint munkavállaló, a sértett szorult helyzetének felhasz­nálásával ily ellenszolgáltatást fogadott el, mely az ő szolgáltatá­sának az értékét aránytalanul meghaladta, elkövetőjévé vált az 1920 . XV. tc. 1. §. 3. pontjában meghatározott árdrágító vissza­élés vétségének . . . IV. (Kúria 1921 nov. 3. B III. 3429/1921. sz.) Indokok: . . . A vádlott a hozzá tisztítás végett beadott 15 gallér és 1 pár kézelő mosásáért és vasalásáért 34 K-t számí­tolt fel és fogadolt el. Minthogy a közönség széles rétege a fehér­nemű tiszlíttatására és vasaltatására rá van útalva, a vádlott mun-

Next

/
Thumbnails
Contents