Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. kája közszükséglet tárgyául szolgáló munka, amelyre való ráutaltság folytán az azt igénybe vevő közönségnek szorult helyzete is megállapítható. Kétségtelen, hogy az árvizsgáló bizottság a fehérnemű tisztításáért követelhető munkadíjakat az összes körülményekre, különösen a gazdasági élet viszonyaira való tekintettel állapította meg. Midőn tehát vádlott az árszabást jóval túllépte, 15 gallér és egy pár kézelő mosásáért és vasalásáért 34 K-t követelt és fogadolt el, a telte bűncselekmény . . . V. (Kúria 1922 jan. 17. B II. 4821/1921. sz.) Indokok: . . . P. tisztviselő neje egy pár női cipőt adott át a vádlottnak sarkalás és talpjavítás végett s a vádlott ennek eszközlése után 160 K-t követelt és fogadott el. A vádlott egészen új sarkot készített s azonkívül mindkét cipőn talpbőremelést eszközölt s vásznat és kéregbélést tett a cipőkbe, 28 deka talpbőrt, azonkívül csirizt, faszeget, drótszeget és szeszt használt fel. A vádlott vallomása szerint a 160 K-ból 55 K esik a munkabérre, a többi, vagyis 105 K a felhasznált anyagra. Megállapítja a kir. Kúria, hogy az árvizsgáló bizottság a cipő megtekintése után adott véleménye szerint a javításért legfeljebb 136 K lett volna felszámítható. Ily tényállás melleit téves az uzsorabíróságnak a'vádlott felmentésére vonatkozó az az érvelése, hogy a vádlott által követelt ellenszolgáltatás a saját ellenszolgáltatásának értékét szembetűnően aránytalanul nem haladta meg . . . = Munkabéruzsora-esetek: Munkabéruzsora nemcsak akkor forog fenn, ha a munkaadó vagy munkavállaló a munkateljesítésre vonatkozó szerződés megkötésével aknázza ki a másik fél szorult helyzetét, de főleg akkor, ha a szorult helyzet kihasználása az ellenszolgáltatás követelésénél történik. Elítélés, jóllehet az aránytalan díjazás a munka elvégezése ulán történt. A helyzet szorultsága abban az alternatívában rejlik, hogy a munkaadó vagy kifizeti a túlzott követelést vagy bizonytalan kimenetelű pör esélyének teszi ki magát. Munkabéruzsora megállapítása, jóllehet a sértett nem volt abban a kényszerhelyzetben, hogy csakis a vádlott üzemében végeztethette volna el a szóban levő munkát. (BDtár XIV. 26.; XIV. 38.; XV. 17.) Üzemi munkára (fehérneműmosás és vasaltatás) reáutaltság ténye önmagában megállapítja a szorult helyzetet (BJT LXXfV. k., 104. I.). Ugyanez fodrász munkájára: BDtár XIV. 37. Ellenkező: Egymagában a közszükséglet tárgyául szolgáló munkára való szükség csakis akkor vonható a szorult helyzet fogalma alá, ha választásának szabadságában őt valamely kényszerítő ok korlátozza (BJT LXXIV. k., 101. I.). 51. Az 1920: XV. tc. 1. §-ának //, pontjában meghatározott vétség nem csupán láncolatos kereskedés útján követhető el. E vétséget elköveti min-